Megmutatjuk, mit kell tudni az Erasmus+ programról: mit jelent, hogyan lehet kiutazni.
Az Európai Unió legnagyobb csereprogramja az Erasmus+, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt. A kint elvégzett kurzusok itthon is beszámítanak a tanulmányaitokba.
Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre és egyszer szakmai gyakorlatra - egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal. A "kombinált időszak" azt jelenti, hogy ugyanabban az intézményben, egymás után elvégzitek a részképzést és a gyakorlatot is.
A programban az EU tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt teljes jogúként. De vannak még partner országoki (elsősorban a felsőoktatási együttműködések esetében): Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Moldova, Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, Oroszország.
A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetni, a kiutazó hallgatók nagy része pedig Erasmus-támogatást is kap. A külföldi tapasztalat előnyt jelent az álláskeresésnél is: erről itt olvashattok.
Jelentkezési határidők
Általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkeznetek kell az ösztöndíjra a saját egyetemeteken, főiskolátokon - attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Ha ez utóbbira maradnak intézményközi szerződésekben rögzített helyek, szeptemberben kiírhatnak pótpályázatot is. Szakmai gyakorlati pályázatot a legtöbb felsőoktatási intézmény évente több alkalommal vagy akár folyamatosan meghirdet. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre - szakmai gyakorlatra azonban már az első évben is.
Először általában a Neptunban/ETR-ben kell jeleznetek, hogy pályázni szeretnétek, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadnotok.
Ha részképzésre szeretnétek kiutazni, a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy-három intézményt, a sorrend megjelölésével. Szakmai gyakorlat esetén ti választhatjátok ki, hogy hol szeretnétek dolgozni, de érdemes megkérdezni a tanszéken, milyen kapcsolataik vannak. Szakmai és non-profit szervezetek, illetve egyetemek jöhetnek szóba. További infókat itt találtok.
Milyen dokumentumokat kell beadni?
A pályázathoz csatolnotok kell a szakmai önéletrajzot, illetve egy motivációs levelet és tanulmányi tervet, szakmai gyakorlat esetén motivációs levelet és munkatervet - magyarul, illetve a külföldi tanulmányok nyelvén.
Ezeket az európai sablonok szerint kell megírnotok, amelyeket a saját intézményetek honlapjáról tölthettek le. A motivációs levélben le kell írnotok, miért szeretnétek az adott egyetemre járni vagy az adott munkahelyen dolgozni, illetve az adott országba kiutazni (nyelvtanulás, érdeklődés a kultúra iránt stb.). Ki kell térnetek arra is, hogyan illeszkedik a külföldi részképzés vagy szakmai gyakorlat a tanulmányaitokhoz, hogyan profitálhatnátok belőle, és milyen eddigi eredmények alapozzák meg a kiutazásotokat. Ezek előtt mindenképp nézzétek meg a kinti egyetem honlapját, és vegyétek a fáradtságot, hogy ha különböző országokba adjátok be, akkor más-más motivációs levelet írjatok.
A pályázathoz csatolnotok kell a nyelvvizsga-bizonyítványaitok fénymásolatát, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységeitekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük, és lehetőséget kaphatnak a kinttartózkodásuk alatti folyamatos nyelvi támogatás igénybevételére.
Kiutazás
Az utazás költségét az Erasmus-program nem állja, a jegyet nektek kell megvásárolnotok. Érdemes már hetekkel, hónapokkal előre megvenni a repülő- vagy vonatjegyet: így akár több tízezer forintot spórolhattok.
Kollégium vagy albérlet
Ha részképzésre mentek, a legtöbb fogadó intézményben pályázhattok kollégiumi helyre: ennek már hónapokkal a kiutazás előtt érdemes utánanézni, ugyanis pillanatok alatt elkelnek a férőhelyek. Ha lecsúsztok a koliról, érdeklődjetek a kinti egyetemnél, milyen közvetítőket ajánlanak, és nézzétek meg a honlapot is, gyűjtik-e ott a lakáshirdetéseket - több helyen van külön részleg az erasmusosok lakhatási problémáinak megoldására, illetve fordulhattok a külföldi hallgatókkal foglalkozó irodához és a diákszervezetekhez is.
Kitől kérhettek segítséget?
Ha valamilyen nehézségbe ütköztök, először mindig a kinti koordinátorokat érdemes megkeresnetek - ő tovább tud irányítani a megfelelő személyhez. Ha szakmai gyakorlatra utaztok ki, vagy nem a tanulmányaitokkal kapcsolatos a problémátok - például ellopták a magyar személyiteket -, a magyar nagykövetségen kérhettek segítséget.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
