Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Nyolcadik rész: Finnország.

A skandináv államokhoz hasonlóan Finnországban is ingyen szerezhettek egyetemi, főiskolai végzettséget. A megélhetésre havonta 700-900 eurót (213-271 ezer forint) kell szánnotok. Bár az ösztöndíjak csak a doktoranduszoknak elérhetőek - a külföldi mesterszakos diákoknak néhány intézmény nyújt kisebb anyagi támogatást -, a tanulás mellett megkötés nélkül dolgozhattok. Igaz, ehhez a legtöbb esetben minimális finn vagy svéd nyelvtudásra szükségetek lesz.
Finnország 14 egyetemén - a listát itt nézhetitek meg - a magyar rendszerhez hasonlóan hároméves alapképzések és kétéves mesterképzések között válogathattok. A mesterszak után emellett jelentkezhettek úgynevezett Licentiate képzésre is, amely egyéves. A doktori fokozat megszerzéséhez legalább négy évre van szükség.
Az egyetemek mellett 25 politechnikum vagy alkalmazott tudományok egyeteme (University of Applied Sciences, UAS) is működik Finnországban, amelyek főleg a helyi ipar, szolgáltató szektor és üzleti élet igényeit ''szolgálják ki'' gyakorlatorientált, szakmai képzésekkel - itt találjátok a listát. Ezeken alapszakos diplomát 3,5-4,5 év alatt, mesterszakos diplomát pedig - legalább három év szakmai tapasztalattal a hátatok mögött - 1-1,5 év alatt szerezhettek. Az alapképzésen szakmai gyakorlaton kell részt vennetek egy vállalatnál, illetve a finn, a svéd és egy további idegen nyelv oktatása is hozzátartozik ezekhez a programokhoz.
| Ezek Finnország legjobb egyetemei |
| A Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 500-as listájára kilenc finn intézmény került fel. A Helsinki Egyetem a 67. helyet szerezte meg, az Aalto University a 187., a University of Turku pedig a 208. lett. A University of Oulu a 259., a Kelet-finnországi Egyetem pedig a 267. helyen végzett. A University of Jyväskylä a 318., a Tampere University of Technology pedig a 362. helyen került be a legjobbak közé. A University of Tampere a 385. helyet szerezte meg, az Abo Akademi University pedig a 441-450. helyet szerezte meg. |
Több mint 500 angol nyelvű program közül választhattok, BA-/BSc-szinten azonban csak néhány indul, főleg a politechnikumokban. Az MA-/MSc-szinttől kezdve viszont szinte csak angol nyelvű programokat találtok. A szakokat itt böngészhetitek.
Így felvételizhettek
Magyarországhoz hasonlóan a finn felsőoktatási intézményekben is két szemeszterből áll a tanév: az őszi augusztus végétől-szeptember elejétől december közepéig, a tavaszi pedig január elejétől május végéig tart.
Az alapképzések nagy részére a studyinfo.fi honlapon keresztül jelentkezhettek, itt összesen hat szakot jelölhettek meg. Emellett korlátlanul felvételizhettek azokba az intézményekbe is, amelyek önálló felvételi eljárást tartanak: az adott egyetem honlapján tájékozódhattok. A szeptemberben induló képzésekre januárban lehet jelentkezni, a néhány januárban is indulóra pedig szeptemberben.
Azokra az ősszel induló programokra, amelyek az első körben nem teltek be, a nyári hónapokban is jelentkezhettek: a lehetőséget az intézmények a saját honlapjukon hirdetik meg.
| Külföldi továbbtanulás, teljesen ingyen |
A mesterszakos felvételit az egyetemek többsége maga bonyolítja le - a többi a fenti portált használja -, a jelentkezési határidő november és március közé esik.
Az alapszakokon általában felvételi tesztet íratnak a jelentkezőkkel, a mesterszakokon ez nem jellemző. Igazolnotok kell az angol nyelvtudásotokat is: a legtöbb intézményben az IELTS- vagy a TOEFL-vizsgát fogadják el. A pontos felvételi követelményeket az adott egyetem vagy politechnikum honlapján találhatjátok meg.
A finnországi továbbtanulásról minden infót megtaláltok a Study In Finland oldalon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.