Külföldi diploma teljesen ingyen? Így tanulhattok Finnországban

Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Nyolcadik rész: Finnország.

  • Eduline
A Helsinki Egyetem
Wikipedia

A skandináv államokhoz hasonlóan Finnországban is ingyen szerezhettek egyetemi, főiskolai végzettséget. A megélhetésre havonta 700-900 eurót (213-271 ezer forint) kell szánnotok. Bár az ösztöndíjak csak a doktoranduszoknak elérhetőek - a külföldi mesterszakos diákoknak néhány intézmény nyújt kisebb anyagi támogatást -, a tanulás mellett megkötés nélkül dolgozhattok. Igaz, ehhez a legtöbb esetben minimális finn vagy svéd nyelvtudásra szükségetek lesz.

Finnország 14 egyetemén - a listát itt nézhetitek meg - a magyar rendszerhez hasonlóan hároméves alapképzések és kétéves mesterképzések között válogathattok. A mesterszak után emellett jelentkezhettek úgynevezett Licentiate képzésre is, amely egyéves. A doktori fokozat megszerzéséhez legalább négy évre van szükség.

Az egyetemek mellett 25 politechnikum vagy alkalmazott tudományok egyeteme (University of Applied Sciences, UAS) is működik Finnországban, amelyek főleg a helyi ipar, szolgáltató szektor és üzleti élet igényeit ''szolgálják ki'' gyakorlatorientált, szakmai képzésekkel - itt találjátok a listát. Ezeken alapszakos diplomát 3,5-4,5 év alatt, mesterszakos diplomát pedig - legalább három év szakmai tapasztalattal a hátatok mögött - 1-1,5 év alatt szerezhettek. Az alapképzésen szakmai gyakorlaton kell részt vennetek egy vállalatnál, illetve a finn, a svéd és egy további idegen nyelv oktatása is hozzátartozik ezekhez a programokhoz.

Ezek Finnország legjobb egyetemei
Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 500-as listájára kilenc finn intézmény került fel. A Helsinki Egyetem a 67. helyet szerezte meg, az Aalto University a 187., a University of Turku pedig a 208. lett. A University of Oulu a 259., a Kelet-finnországi Egyetem pedig a 267. helyen végzett. A University of Jyväskylä a 318., a Tampere University of Technology pedig a 362. helyen került be a legjobbak közé. A University of Tampere a 385. helyet szerezte meg, az Abo Akademi University pedig a 441-450. helyet szerezte meg.

Több mint 500 angol nyelvű program közül választhattok, BA-/BSc-szinten azonban csak néhány indul, főleg a politechnikumokban. Az MA-/MSc-szinttől kezdve viszont szinte csak angol nyelvű programokat találtok. A szakokat itt böngészhetitek.

Így felvételizhettek

Magyarországhoz hasonlóan a finn felsőoktatási intézményekben is két szemeszterből áll a tanév: az őszi augusztus végétől-szeptember elejétől december közepéig, a tavaszi pedig január elejétől május végéig tart.

Az alapképzések nagy részére a studyinfo.fi honlapon keresztül jelentkezhettek, itt összesen hat szakot jelölhettek meg. Emellett korlátlanul felvételizhettek azokba az intézményekbe is, amelyek önálló felvételi eljárást tartanak: az adott egyetem honlapján tájékozódhattok. A szeptemberben induló képzésekre januárban lehet jelentkezni, a néhány januárban is indulóra pedig szeptemberben.

Azokra az ősszel induló programokra, amelyek az első körben nem teltek be, a nyári hónapokban is jelentkezhettek: a lehetőséget az intézmények a saját honlapjukon hirdetik meg.

Külföldi továbbtanulás, teljesen ingyen

Németország

Ausztria

Dánia

Svédország

Skócia

Norvégia

Írország

A mesterszakos felvételit az egyetemek többsége maga bonyolítja le - a többi a fenti portált használja -, a jelentkezési határidő november és március közé esik.

Az alapszakokon általában felvételi tesztet íratnak a jelentkezőkkel, a mesterszakokon ez nem jellemző. Igazolnotok kell az angol nyelvtudásotokat is: a legtöbb intézményben az IELTS- vagy a TOEFL-vizsgát fogadják el. A pontos felvételi követelményeket az adott egyetem vagy politechnikum honlapján találhatjátok meg.

A finnországi továbbtanulásról minden infót megtaláltok a Study In Finland oldalon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.