Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy...
Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Maruzsa Zoltán elmondta: jövőre több milliárdos plusz forráshoz juthatnak majd a kutatóegyetemek, karok, illetve az alkalmazott kutatások főiskolái.
A vonatkozó kormányrendelet nyáron már elkészült, kiadása a finanszírozási keretszámokkal együtt várható. Jelezte: a fenti kategóriák többmilliárdos pluszforrást jelentenek majd az intézmények jövő évi támogatásában.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az MTA és az akkreditációs bizottság közreműködésével jelenleg zajlik az intézmények minősítése. A minősítés során felhasználják egyebek között a K+F statisztikákat, és az intézményfejlesztések anyagait. Hozzátette: abban bízik, hogy legkésőbb december-januárra lezárulhat a minősítés folyamata.
Kitért arra is, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) rendszerén keresztül két pályázati felhívást tettek közzé, ami összesen több mint 11 milliárd forintos forrást jelent majd a következő két évben hazai tehetséggondozásra, rövid szakmai tanulmányutakra. Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy további anyagi források előteremtésén dolgoznak majd.
Mezey Barna, az ELTE rektora úgy fogalmazott: "az egyetem nem egyszerű iskola", és az egyik legnagyszerűbb feladata a tehetségek kiválasztása, gondozása, és "mentése. A Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte a kutatások segítését és tanulmányaik után a hallgatók továbblépésének támogatását.
A rektor a hazai tudományos diákköri mozgalmat unikumnak nevezte, amely Magyarországon hatalmas mozgalommá, a tehetség-kiválasztás fórumává nőtte ki magát. Legfontosabb erénye, hogy önkéntes szerveződés, a hallgatók maguk vállalják a kutatómunkát. Ez az, ami valódi eredményeket hoz és hozhat a jövőben - mutatott rá a rektor.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője arról beszélt, hogy tehetségekben gazdag ország Magyarország, ugyanakkor "a tehetségeinket eltékozoljuk". Azt a célt tűzték ki, hogy a jövőben egyetlen tehetség se vesszen el, és később a felsőoktatásban is figyeljenek rá - emelte ki, hozzátéve: az OFI-nál Nemzeti Tehetségfejlesztő Központ jött létre, ahol a különböző közoktatási versenypályázatok gondozása történik. Szeretnék összegyűjteni a versenyek győzteseit, illetve a jó eredményeket elérőket, és egy tehetségkatasztert összeállítani - jelezte.
Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) elnöke kitért arra, hogy október 26-án és 27-én Győrben Hallgatói kiválóság - tehetséggondozás - TDK címmel kétnapos fórumot tartanak. Az OTDK ülését pedig jövő tavasszal rendezik; eddig 1800-an jelentkeztek, és összesen mintegy ötezer nevezőre számítanak. Mint megjegyezte: a felsőoktatás minősítésében nagyon fontos a kutatók, akadémikusok száma, de emellett ugyanilyen fontos a kibocsátott tehetségek száma is.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
