Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy...

Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Maruzsa Zoltán elmondta: jövőre több milliárdos plusz forráshoz juthatnak majd a kutatóegyetemek, karok, illetve az alkalmazott kutatások főiskolái.
A vonatkozó kormányrendelet nyáron már elkészült, kiadása a finanszírozási keretszámokkal együtt várható. Jelezte: a fenti kategóriák többmilliárdos pluszforrást jelentenek majd az intézmények jövő évi támogatásában.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az MTA és az akkreditációs bizottság közreműködésével jelenleg zajlik az intézmények minősítése. A minősítés során felhasználják egyebek között a K+F statisztikákat, és az intézményfejlesztések anyagait. Hozzátette: abban bízik, hogy legkésőbb december-januárra lezárulhat a minősítés folyamata.
Kitért arra is, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) rendszerén keresztül két pályázati felhívást tettek közzé, ami összesen több mint 11 milliárd forintos forrást jelent majd a következő két évben hazai tehetséggondozásra, rövid szakmai tanulmányutakra. Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy további anyagi források előteremtésén dolgoznak majd.
Mezey Barna, az ELTE rektora úgy fogalmazott: "az egyetem nem egyszerű iskola", és az egyik legnagyszerűbb feladata a tehetségek kiválasztása, gondozása, és "mentése. A Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte a kutatások segítését és tanulmányaik után a hallgatók továbblépésének támogatását.
A rektor a hazai tudományos diákköri mozgalmat unikumnak nevezte, amely Magyarországon hatalmas mozgalommá, a tehetség-kiválasztás fórumává nőtte ki magát. Legfontosabb erénye, hogy önkéntes szerveződés, a hallgatók maguk vállalják a kutatómunkát. Ez az, ami valódi eredményeket hoz és hozhat a jövőben - mutatott rá a rektor.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője arról beszélt, hogy tehetségekben gazdag ország Magyarország, ugyanakkor "a tehetségeinket eltékozoljuk". Azt a célt tűzték ki, hogy a jövőben egyetlen tehetség se vesszen el, és később a felsőoktatásban is figyeljenek rá - emelte ki, hozzátéve: az OFI-nál Nemzeti Tehetségfejlesztő Központ jött létre, ahol a különböző közoktatási versenypályázatok gondozása történik. Szeretnék összegyűjteni a versenyek győzteseit, illetve a jó eredményeket elérőket, és egy tehetségkatasztert összeállítani - jelezte.
Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) elnöke kitért arra, hogy október 26-án és 27-én Győrben Hallgatói kiválóság - tehetséggondozás - TDK címmel kétnapos fórumot tartanak. Az OTDK ülését pedig jövő tavasszal rendezik; eddig 1800-an jelentkeztek, és összesen mintegy ötezer nevezőre számítanak. Mint megjegyezte: a felsőoktatás minősítésében nagyon fontos a kutatók, akadémikusok száma, de emellett ugyanilyen fontos a kibocsátott tehetségek száma is.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.