Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy...
Kiemelt kormányzati törekvésnek nevezte a hallgatói tehetséggondozást a felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Maruzsa Zoltán elmondta: jövőre több milliárdos plusz forráshoz juthatnak majd a kutatóegyetemek, karok, illetve az alkalmazott kutatások főiskolái.
A vonatkozó kormányrendelet nyáron már elkészült, kiadása a finanszírozási keretszámokkal együtt várható. Jelezte: a fenti kategóriák többmilliárdos pluszforrást jelentenek majd az intézmények jövő évi támogatásában.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az MTA és az akkreditációs bizottság közreműködésével jelenleg zajlik az intézmények minősítése. A minősítés során felhasználják egyebek között a K+F statisztikákat, és az intézményfejlesztések anyagait. Hozzátette: abban bízik, hogy legkésőbb december-januárra lezárulhat a minősítés folyamata.
Kitért arra is, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) rendszerén keresztül két pályázati felhívást tettek közzé, ami összesen több mint 11 milliárd forintos forrást jelent majd a következő két évben hazai tehetséggondozásra, rövid szakmai tanulmányutakra. Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy további anyagi források előteremtésén dolgoznak majd.
Mezey Barna, az ELTE rektora úgy fogalmazott: "az egyetem nem egyszerű iskola", és az egyik legnagyszerűbb feladata a tehetségek kiválasztása, gondozása, és "mentése. A Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte a kutatások segítését és tanulmányaik után a hallgatók továbblépésének támogatását.
A rektor a hazai tudományos diákköri mozgalmat unikumnak nevezte, amely Magyarországon hatalmas mozgalommá, a tehetség-kiválasztás fórumává nőtte ki magát. Legfontosabb erénye, hogy önkéntes szerveződés, a hallgatók maguk vállalják a kutatómunkát. Ez az, ami valódi eredményeket hoz és hozhat a jövőben - mutatott rá a rektor.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője arról beszélt, hogy tehetségekben gazdag ország Magyarország, ugyanakkor "a tehetségeinket eltékozoljuk". Azt a célt tűzték ki, hogy a jövőben egyetlen tehetség se vesszen el, és később a felsőoktatásban is figyeljenek rá - emelte ki, hozzátéve: az OFI-nál Nemzeti Tehetségfejlesztő Központ jött létre, ahol a különböző közoktatási versenypályázatok gondozása történik. Szeretnék összegyűjteni a versenyek győzteseit, illetve a jó eredményeket elérőket, és egy tehetségkatasztert összeállítani - jelezte.
Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) elnöke kitért arra, hogy október 26-án és 27-én Győrben Hallgatói kiválóság - tehetséggondozás - TDK címmel kétnapos fórumot tartanak. Az OTDK ülését pedig jövő tavasszal rendezik; eddig 1800-an jelentkeztek, és összesen mintegy ötezer nevezőre számítanak. Mint megjegyezte: a felsőoktatás minősítésében nagyon fontos a kutatók, akadémikusok száma, de emellett ugyanilyen fontos a kibocsátott tehetségek száma is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
