Kiborult a BME oktatója a hallgatók tudatlanságán, mégsem rájuk dühös
Az egyetem legendás fizika oktatója szerint a felsőoktatási rendszer arra kényszeríti az egyetemeket, hogy olyan tárgyat is tanítsanak a hallgatóknak, aminek nincs funkciója, így nem marad idő azokra, amire hatalmas szüksége lenne mindenkinek.
Eduline
Orosz Lászlót vagy kedvelik a hallgatói, vagy már az első héttől ki nem állhatják az óráit. Az elméleti fizika egyetemi alapjait oktatja a hallgatók széles rétegének, így szinte megkerülhetetlen jelenség, de mindenki teljesen tisztában van a tárgy fontosságával - derül ki a MarkmyProfessor hallgatói fórumról, valamint a lent közölt videó YouTube-kommentjeiből.
Fél éve egy belső videó készült Orosz egyik órájáról, mikor feltette a kérdést a hallgatóinak, hogy az adott számítást el tudják-e végezni, így az időt megspórolva haladhatnak az anyaggal. Mikor látta, hogy rendkívül kevésen tudnák megoldani és értelmezni a példát, kitört belőle a felsőoktatási rendszer kritikája.
Nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halat fogni. Önöknek most hallat teszik tele a zsákjukat, ami két hónap után megrohad.
- panaszkodik Orosz, aki ezúttal nem a diákokra orrolt meg, hanem a felsőoktatási rendszerre.
Meglátása szerint kiváló, világszínvonalú oktatók vannak az egyetemen, ám a törvényben meghatározott rendszer arra kényszeríti az egyetemeket és az oktatókat, hogy az óraszámkeretük kitöltése miatt olyan tárgyak is a tantervbe kerüljenek, amelyek ugyan kapcsolódnak az anyaghoz, de nem a készségeket fejlesztik, hanem speciális tudást adnak. A probléma, hogy ez a tudás a folyamatos fejlődés miatt elavulhat, miközben az alapokra nem jutott idő, így sokkal nehezebben tudnak majd alkalmazkodni a már végzett hallgatók az új kihívásokhoz.
Közeben úgy értesültünk, hogy a felvétel 2012-ben készült belső használatra, 6 hónapja tette elérhetővé egy felhasználó. Négy év elteltével is érdekesség a tartalom aktualitása.
Hat-és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.