Az egyetem legendás fizika oktatója szerint a felsőoktatási rendszer arra kényszeríti az egyetemeket, hogy olyan tárgyat is tanítsanak a hallgatóknak, aminek nincs funkciója, így nem marad idő azokra, amire hatalmas szüksége lenne mindenkinek.
Orosz Lászlót vagy kedvelik a hallgatói, vagy már az első héttől ki nem állhatják az óráit. Az elméleti fizika egyetemi alapjait oktatja a hallgatók széles rétegének, így szinte megkerülhetetlen jelenség, de mindenki teljesen tisztában van a tárgy fontosságával - derül ki a MarkmyProfessor hallgatói fórumról, valamint a lent közölt videó YouTube-kommentjeiből.
Fél éve egy belső videó készült Orosz egyik órájáról, mikor feltette a kérdést a hallgatóinak, hogy az adott számítást el tudják-e végezni, így az időt megspórolva haladhatnak az anyaggal. Mikor látta, hogy rendkívül kevésen tudnák megoldani és értelmezni a példát, kitört belőle a felsőoktatási rendszer kritikája.
Nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani halat fogni. Önöknek most hallat teszik tele a zsákjukat, ami két hónap után megrohad.
- panaszkodik Orosz, aki ezúttal nem a diákokra orrolt meg, hanem a felsőoktatási rendszerre.
Meglátása szerint kiváló, világszínvonalú oktatók vannak az egyetemen, ám a törvényben meghatározott rendszer arra kényszeríti az egyetemeket és az oktatókat, hogy az óraszámkeretük kitöltése miatt olyan tárgyak is a tantervbe kerüljenek, amelyek ugyan kapcsolódnak az anyaghoz, de nem a készségeket fejlesztik, hanem speciális tudást adnak. A probléma, hogy ez a tudás a folyamatos fejlődés miatt elavulhat, miközben az alapokra nem jutott idő, így sokkal nehezebben tudnak majd alkalmazkodni a már végzett hallgatók az új kihívásokhoz.
Közeben úgy értesültünk, hogy a felvétel 2012-ben készült belső használatra, 6 hónapja tette elérhetővé egy felhasználó. Négy év elteltével is érdekesség a tartalom aktualitása.
| Az elmúlt évek fontos történései |
"Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak" Veszélybe került az egyetemi tanárok presztízse a MAB szerint |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
