Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a...
Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a kelet-ázsiai országban - derül ki egy friss felmérésből. A pakisztáni diákok viszont nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak, hanem a kínai egyetemekről. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A Kínai Globalizációs Központ (KGK) adatai szerint míg a külföldi egyetemeken tanuló kínai diákok száma tavaly az 1,14 millió főt is meghaladta, a kínai felsőoktatási intézmények által fogadott külföldi tanulók száma csupán 328 ezer volt.
Ezzel Kína jelentős elmaradásban van a fejlett országokhoz képest, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái szerint például 2011-ben csak az összes nemzetközi tanuló 1,8 százalékát tudta az országba vonzani, miközben az Egyesült Államok 17,5 százalékos részaránnyal bírt.
A KGK jelentése szerint ennek oka elsősorban a kínai felsőoktatási intézmények által nyújtott tanulmányi programok tartalma, a kevés nemzetközi oktató, valamint a szervezetlenség. A jelentés rámutat: a 2010-es adatok szerint a szárazföldi Kína területének egyetemein mindössze 11 ezer külföldi tanár oktatott, ez kevesebb, mint a teljes tanári kar egy százaléka. Hongkongban ehhez képest 40-50 százalékos az arányuk - áll az összehasonlításban.
A versenyképességet csökkenti az is, hogy a kínai oktatási intézmények közül a Time magazin 2012-es összeállítása szerint mindössze három került a világ 200 legjobbja közé.
Az ösztöndíjak számának növelése lenne szükséges - írja a KGK, hozzátéve, hogy a jelenleg igen merev rendszeren is változtatni kellene. A kínai állam külföldi ösztöndíjasai például még részmunkaidős állást sem vállalhatnak, és az egyetem campusán kell lakniuk. A helyzeten a külföldi és kínai egyetemek fokozott együttműködése, így a közösen működtetett intézmények számának növelése is segíthet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
