Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a...
Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a kelet-ázsiai országban - derül ki egy friss felmérésből. A pakisztáni diákok viszont nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak, hanem a kínai egyetemekről. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A Kínai Globalizációs Központ (KGK) adatai szerint míg a külföldi egyetemeken tanuló kínai diákok száma tavaly az 1,14 millió főt is meghaladta, a kínai felsőoktatási intézmények által fogadott külföldi tanulók száma csupán 328 ezer volt.
Ezzel Kína jelentős elmaradásban van a fejlett országokhoz képest, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái szerint például 2011-ben csak az összes nemzetközi tanuló 1,8 százalékát tudta az országba vonzani, miközben az Egyesült Államok 17,5 százalékos részaránnyal bírt.
A KGK jelentése szerint ennek oka elsősorban a kínai felsőoktatási intézmények által nyújtott tanulmányi programok tartalma, a kevés nemzetközi oktató, valamint a szervezetlenség. A jelentés rámutat: a 2010-es adatok szerint a szárazföldi Kína területének egyetemein mindössze 11 ezer külföldi tanár oktatott, ez kevesebb, mint a teljes tanári kar egy százaléka. Hongkongban ehhez képest 40-50 százalékos az arányuk - áll az összehasonlításban.
A versenyképességet csökkenti az is, hogy a kínai oktatási intézmények közül a Time magazin 2012-es összeállítása szerint mindössze három került a világ 200 legjobbja közé.
Az ösztöndíjak számának növelése lenne szükséges - írja a KGK, hozzátéve, hogy a jelenleg igen merev rendszeren is változtatni kellene. A kínai állam külföldi ösztöndíjasai például még részmunkaidős állást sem vállalhatnak, és az egyetem campusán kell lakniuk. A helyzeten a külföldi és kínai egyetemek fokozott együttműködése, így a közösen működtetett intézmények számának növelése is segíthet.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
