Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a...

Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a kelet-ázsiai országban - derül ki egy friss felmérésből. A pakisztáni diákok viszont nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak, hanem a kínai egyetemekről. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A Kínai Globalizációs Központ (KGK) adatai szerint míg a külföldi egyetemeken tanuló kínai diákok száma tavaly az 1,14 millió főt is meghaladta, a kínai felsőoktatási intézmények által fogadott külföldi tanulók száma csupán 328 ezer volt.
Ezzel Kína jelentős elmaradásban van a fejlett országokhoz képest, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái szerint például 2011-ben csak az összes nemzetközi tanuló 1,8 százalékát tudta az országba vonzani, miközben az Egyesült Államok 17,5 százalékos részaránnyal bírt.
A KGK jelentése szerint ennek oka elsősorban a kínai felsőoktatási intézmények által nyújtott tanulmányi programok tartalma, a kevés nemzetközi oktató, valamint a szervezetlenség. A jelentés rámutat: a 2010-es adatok szerint a szárazföldi Kína területének egyetemein mindössze 11 ezer külföldi tanár oktatott, ez kevesebb, mint a teljes tanári kar egy százaléka. Hongkongban ehhez képest 40-50 százalékos az arányuk - áll az összehasonlításban.
A versenyképességet csökkenti az is, hogy a kínai oktatási intézmények közül a Time magazin 2012-es összeállítása szerint mindössze három került a világ 200 legjobbja közé.
Az ösztöndíjak számának növelése lenne szükséges - írja a KGK, hozzátéve, hogy a jelenleg igen merev rendszeren is változtatni kellene. A kínai állam külföldi ösztöndíjasai például még részmunkaidős állást sem vállalhatnak, és az egyetem campusán kell lakniuk. A helyzeten a külföldi és kínai egyetemek fokozott együttműködése, így a közösen működtetett intézmények számának növelése is segíthet.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.