Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a...
Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a kelet-ázsiai országban - derül ki egy friss felmérésből. A pakisztáni diákok viszont nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak, hanem a kínai egyetemekről. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A Kínai Globalizációs Központ (KGK) adatai szerint míg a külföldi egyetemeken tanuló kínai diákok száma tavaly az 1,14 millió főt is meghaladta, a kínai felsőoktatási intézmények által fogadott külföldi tanulók száma csupán 328 ezer volt.
Ezzel Kína jelentős elmaradásban van a fejlett országokhoz képest, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái szerint például 2011-ben csak az összes nemzetközi tanuló 1,8 százalékát tudta az országba vonzani, miközben az Egyesült Államok 17,5 százalékos részaránnyal bírt.
A KGK jelentése szerint ennek oka elsősorban a kínai felsőoktatási intézmények által nyújtott tanulmányi programok tartalma, a kevés nemzetközi oktató, valamint a szervezetlenség. A jelentés rámutat: a 2010-es adatok szerint a szárazföldi Kína területének egyetemein mindössze 11 ezer külföldi tanár oktatott, ez kevesebb, mint a teljes tanári kar egy százaléka. Hongkongban ehhez képest 40-50 százalékos az arányuk - áll az összehasonlításban.
A versenyképességet csökkenti az is, hogy a kínai oktatási intézmények közül a Time magazin 2012-es összeállítása szerint mindössze három került a világ 200 legjobbja közé.
Az ösztöndíjak számának növelése lenne szükséges - írja a KGK, hozzátéve, hogy a jelenleg igen merev rendszeren is változtatni kellene. A kínai állam külföldi ösztöndíjasai például még részmunkaidős állást sem vállalhatnak, és az egyetem campusán kell lakniuk. A helyzeten a külföldi és kínai egyetemek fokozott együttműködése, így a közösen működtetett intézmények számának növelése is segíthet.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
