Kevés külföldi hallgató tanul a kínai egyetemeken

Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a...

  • MTI
A pekingi egyetem campusa. Nem elég népszerű?
Wikipedia

Nem eléggé vonzóak és versenyképesek a kínai felsőoktatási intézmények, ezért viszonylag kevés külföldi diák tanul a kelet-ázsiai országban - derül ki egy friss felmérésből. A pakisztáni diákok viszont nem a Harvardról vagy az Oxfordról álmodoznak, hanem a kínai egyetemekről. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A Kínai Globalizációs Központ (KGK) adatai szerint míg a külföldi egyetemeken tanuló kínai diákok száma tavaly az 1,14 millió főt is meghaladta, a kínai felsőoktatási intézmények által fogadott külföldi tanulók száma csupán 328 ezer volt.

Ezzel Kína jelentős elmaradásban van a fejlett országokhoz képest, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái szerint például 2011-ben csak az összes nemzetközi tanuló 1,8 százalékát tudta az országba vonzani, miközben az Egyesült Államok 17,5 százalékos részaránnyal bírt. 

A KGK jelentése szerint ennek oka elsősorban a kínai felsőoktatási intézmények által nyújtott tanulmányi programok tartalma, a kevés nemzetközi oktató, valamint a szervezetlenség. A jelentés rámutat: a 2010-es adatok szerint a szárazföldi Kína területének egyetemein mindössze 11 ezer külföldi tanár oktatott, ez kevesebb, mint a teljes tanári kar egy százaléka. Hongkongban ehhez képest 40-50 százalékos az arányuk - áll az összehasonlításban.

A versenyképességet csökkenti az is, hogy a kínai oktatási intézmények közül a Time magazin 2012-es összeállítása szerint mindössze három került a világ 200 legjobbja közé. 

Az ösztöndíjak számának növelése lenne szükséges - írja a KGK, hozzátéve, hogy a jelenleg igen merev rendszeren is változtatni kellene. A kínai állam külföldi ösztöndíjasai például még részmunkaidős állást sem vállalhatnak, és az egyetem campusán kell lakniuk. A helyzeten a külföldi és kínai egyetemek fokozott együttműködése, így a közösen működtetett intézmények számának növelése is segíthet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.