Kell fizetnetek, ha az első félév után hagyjátok ott az egyetemet?

Akkor is vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíjat, ha az első félév után meggondoltátok magatokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Szeptemberben kezdtem el az egyetemet, fogorvosira járok, de rájöttem, hogy mégis inkább mással szeretnék foglalkozni, ezért újra akarok felvételizni. Állami ösztöndíjas vagyok, vissza kell fizetnem ennek a félévnek az árát?

Nem: ha az első szemeszter - osztatlan képzésben legkésőbb a második szemeszter - után hagyjátok félbe a képzést, nem kell visszafizetnetek az állami ösztöndíjat. Ha viszont később gondoljátok meg magatokat, fizetnetek kell, vagy itthoni munkavállalással "dolgozhatjátok le" a felhasznált féléveket. Hány félévet lehet halasztani? Erről itt olvashattok.

A hallgatói nyilatkozatban, amelyet a beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak, két feltétel szerepel: vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, illetve azt, hogy a végzés utáni húsz éven belül az igénybe vett állami ösztöndíjas féléveknek megfelelő ideig (egy félév öt hónapnak, illetve 150 napnak felel meg) magyarországi munkahelyen dolgoztok.

Ha kicsúsztok a megengedett időből, a tandíj felét, ha pedig nem dolgoztok itthon elég ideig, a tandíj teljes – a „ledolgozott” idővel arányosan csökkentett - összegét kell visszafizetnetek. Hány államilag támogatott félév van? A legfontosabb kérdések

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.