Ilyen munkákkal kerestek pénzt a diákok nyáron

Ezen nyáron is sokan jelentkeztek diákmunkára, ugyanakkor egyre népszerűbbek a gyakornoki programok - olvasható a...

  • MTI
Stiller Ákos

Ezen nyáron is sokan jelentkeztek diákmunkára, ugyanakkor egyre népszerűbbek a gyakornoki programok - olvasható a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) közleményében.

A szervezet MTI-hez eljuttatott összegzése szerint az iskolaszövetkezetek évente 130 ezer munkavállalónak biztosítanak pénz- és tapasztalatszerzési lehetőséget, jelentős részük, mintegy 52 ezer diák nyáron dolgozik. Az érettségizettek és a végzett hallgatók is vállalhatnak diákmunkát: erről itt olvashattok.

Fiák István, a DiákÉSZ elnöke kiemelte: a diákmunkák iránt az igény ezen a nyáron is meglehetősen nagy volt, hiszen a hallgatóknak ilyenkor sokkal több idejük van pénzt keresni, ráadásul a szünidőben a költségeik is megemelkednek. Azt tapasztalták, hogy akik a főiskola vagy az egyetem mellett dolgoznak, sokkal többet vállalnak ebben az időszakban is. Idén kiemelten közkedveltek voltak a vidámparki, csúszdaparki, illetve a könnyű fizika munkák.

A lányok elsősorban a nyári hosstess munkákat és az irodai, asszisztensi állásokat keresték. A fiúk körében a rendezvények utáni rakodás és már említett, könnyű fizikai munka volt a legnépszerűbb, de az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakorlatot is sokan kerestek.

Fiák István jelezete: a DiákÉSZ tagszervezeteinek honlapjain országosan most is több mint ezer álláslehetőség közül választhatnak a diákok. A közlemény szerint a tanév során a diákok körében alapvetően népszerűnek számít az irodai adminisztráció, a raktározási munka, valamint a szórólapozás, a kérdőívezés és a feldolgozási munkalehetőségek.

A diákok közül egyre többen keresnek a leendő szakmájukhoz igazodó munkalehetőséget. Elsősorban az órarenddel összeegyeztethető, rugalmas beosztású gyakornoki munkákat választanak a diákok, ahol szaktudásuknak megfelelő feladatokat láthatnak el. A DiákÉSZ elnöke példaként említette a marketing-, pénzügyi vagy HR-gyakornoki munkát, és továbbra is közkedveltek a hosstess és az irodai állások is.

Egy diák átlagosan 50-60 ezer forintot keres egy hónapban. Jellemzően a minimál órabérért (bruttó 564 forint/óra) dolgoznak, de a szakmai tapasztalatot vagy nyelvtudást igénylő pozícióknál akár bruttó 1000-1500 forintos órabért is kaphatnak. A legbizarrabb brit diákmunkákról itt olvashattok.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.