Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
MTI / Mohai Balázs
Minden huszadik egyetemista vesz be valamilyen gyógyszert a teljesítménynövelés vagy az egyetemi stressz legyőzése érdekében. További öt százalék próbálja magát vitaminokkal, növényi eredetű anyagokkal vagy koffeinnel "felturbózni" - derült ki a német HIS Intézet reprezentatív kutatásából. Hogyan pörgetik fel magukat a magyar egyetemisták? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az úgynevezett agyi dopping leginkább az állatorvosnak készülők (18 százalék), a sporttudományokat hallgatók (14 százalék) és az orvostanhallgatók (7 százalék) körében elterjedt - mondta el Elke Middendorff, a tanulmány szerzője hétfőn Hannoverben. Összesen nyolcezer egyetemi hallgató adatait elemezték, amelyeket 2010 decembere és 2011 januárja között gyűjtöttek.
A tanulók a fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat és ajzószereket a barátoktól, illegális internetes gyógyszertárakból szerzik be, vagy orvossal íratják fel. A Hammban lévő, a szenvedélybetegségekkel foglalkozó németországi főállomás az agyi doppingot "értelmetlennek, veszélyesnek és drágának" tartja. Az antidepresszánsok szedése például nem éri el a kívánt eredményt, ráadásként pedig még a teljesítőképességet is rontja.
Middendorff ugyanakkor hangsúlyozta: az agyi doppingolás nem elterjedtebb az egyetemisták körében, mint a társadalom egészében. Az mindenesetre feltűnő, hogy azok a felsőbb éves egyetemisták, akik buktak már meg vizsgán, lényegesen gyakrabban nyúlnak gyógyszerhez vagy kannabiszhoz.
Aki gyógyszerekkel próbálja fokozni a teljesítményét, az jellemzően többet iszik és dohányzik is. "Ezek tipikus jellegzetességei a szenvedélybetegeknek" - mondta el Middendorff. Annak megállapítására, hogy valóban feltörőben van-e az agydoppingolás az egyetemeken, a szakértő szerint néhány éven belül meg kell ismételni a kutatást.
