Ilyen az "agyi dopping": mivel pörgetik fel magukat az egyetemisták?

Minden huszadik egyetemista vesz be valamilyen gyógyszert a teljesítménynövelés vagy az egyetemi stressz legyőzése...

  • MTI
MTI / Mohai Balázs

Minden huszadik egyetemista vesz be valamilyen gyógyszert a teljesítménynövelés vagy az egyetemi stressz legyőzése érdekében. További öt százalék próbálja magát vitaminokkal, növényi eredetű anyagokkal vagy koffeinnel "felturbózni" - derült ki a német HIS Intézet reprezentatív kutatásából. Hogyan pörgetik fel magukat a magyar egyetemisták? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az úgynevezett agyi dopping leginkább az állatorvosnak készülők (18 százalék), a sporttudományokat hallgatók (14 százalék) és az orvostanhallgatók (7 százalék) körében elterjedt - mondta el Elke Middendorff, a tanulmány szerzője hétfőn Hannoverben. Összesen nyolcezer egyetemi hallgató adatait elemezték, amelyeket 2010 decembere és 2011 januárja között gyűjtöttek. 

A tanulók a fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat és ajzószereket a barátoktól, illegális internetes gyógyszertárakból szerzik be, vagy orvossal íratják fel. A Hammban lévő, a szenvedélybetegségekkel foglalkozó németországi főállomás az agyi doppingot "értelmetlennek, veszélyesnek és drágának" tartja. Az antidepresszánsok szedése például nem éri el a kívánt eredményt, ráadásként pedig még a teljesítőképességet is rontja. 

Middendorff ugyanakkor hangsúlyozta: az agyi doppingolás nem elterjedtebb az egyetemisták körében, mint a társadalom egészében. Az mindenesetre feltűnő, hogy azok a felsőbb éves egyetemisták, akik buktak már meg vizsgán, lényegesen gyakrabban nyúlnak gyógyszerhez vagy kannabiszhoz. 

Aki gyógyszerekkel próbálja fokozni a teljesítményét, az jellemzően többet iszik és dohányzik is. "Ezek tipikus jellegzetességei a szenvedélybetegeknek" - mondta el Middendorff. Annak megállapítására, hogy valóban feltörőben van-e az agydoppingolás az egyetemeken, a szakértő szerint néhány éven belül meg kell ismételni a kutatást.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.