Hogyan számítják a felvételi pontokat?

A pontszámítás szabályai minden évben változnak - úgy tűnik, 2012-ben sem fogunk unatkozni.

  • Eduline

A pontszámítás szabályai minden évben változnak - úgy tűnik, 2012-ben sem fogunk unatkozni. Több pont jár majd az emelt szintű érettségiért, 480 helyett 500 lesz a maximális pontszám, legalább egy természettudományos tantárgy eredményét is bele kell számítani a tanulmányi összpontszámba, 240 pont alatt pedig egyetlen diákot sem vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. Itt olvashatjátok el hosszabb, részletes összefoglalónkat a 2012-es pontszámítási szabályokról.

Kérdésed van? Válaszolunk
Nem tudod, hány pont jár a nyelvvizsgáért, az OKTV-helyezésért vagy az OKJ-s végzettségért? Kapsz-e többletpontot az idegen nyelvi záróvizsgáért? Írd le a kérdésedet itt, kommentben, és néhány napon belül válaszolunk!

Gyakori kérdések

Egy évvel ezelőtt az első húsz között végeztem az idegen nyelvi OKTV-n. Úgy hallottam, hogy az OKTV-helyezés alapján automatikusan felvesznek az adott egyetemi szakra. Ez még mindig így van?

Rossz hírünk van: bár a kétszintű érettségi bevezetése előtt valóban mentességet kapott az érettségi és a felvételi vizsga alól az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) első tíz helyezettje, ma már csak többletpontot kaphatsz a versenyeredményért.

Ha az első tíz között végeztél, 80 pluszpontot kaphatsz, a 11-20. helyezésért 40, a 21-30. helyezésért pedig 20 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 24, az első díjért 12 pontra számíthatsz. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért 1-3. díjért járó pontszámot 2011-ben csökkentették le 20-ra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.