A HÖOK felméréseiből kiderült, hogy átlagosan havi 50 ezer forintból kell megélnie a hallgatóknak. Egyre többen kényszerülnek dolgozni vagy pénzt kérni a szüleiktől.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a jelenlegi ösztöndíjrendszer reformját szorgalmazza, az ugyanis véleményük szerint valódi szerepét már nem tudja betölteni. Gulyás Tibor elnök pénteken azt közölte: az átalakítás szükségességét támasztja alá felmérésük is.
Felidézte: 2015 tavaszán számos, a hallgatók élethelyzetét, életkörülményeit vizsgáló kutatást indítottak el. A 800 hallgató megkérdezésével készült, a bevételekre, illetve kiadásokra vonatkozó speciális vizsgálat kimutatta, egy hallgató átlagosan havi mintegy 50 ezer forint bevétellel rendelkezik. A hallgatók bevételeiknek több mint felét lakhatásra (átlagosan 26 ezer forint), egynegyedét étkezésre (átlagosan 16 ezer forint) költik, a fennmaradó összeg marad az egyéni szükségletekre.
A bevételek csupán csekély részét teszik ki a különböző ösztöndíjak - mutatott rá, hozzátéve: a felmérés szerint a korábbi évekhez képest jelentős mértékben nőtt a szülői támogatásra (erre körülbelül a hallgatók háromnegyede támaszkodik) és az egyéni munkavállalásból származó jövedelmekre utaltság aránya. A szülőktől való anyagi függés negatív hatással van a felzárkóztatásra is, hiszen a család kedvezőtlen anyagi helyzete gátolhatja a hallgató felsőoktatásban való részvételét - jegyezte meg az elnök.
Újra kell gondolni az ösztöndíjak rendszerét
Hangsúlyozta: az eredmények megerősítették azt a felvetésüket, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer valódi szerepét már nem képes betölteni, funkcionálisan nem működik. Az ösztöndíjak rendszerét alapjaiban kell újragondolni és megreformálni - értékelte. Minőség csak úgy várható el, ha a teljesítmény értékelése megfelelő ösztönzést ad egy hallgató számára, és a hallgatók között a versenyszellem megfelelő szinten van jelen - mutatott rá.
| Hasznos infók |
Ilyen ösztöndíjakra pályázhattok gólyaként Egy halom ösztöndíjra pályázhatsz idén is Ezt kell vállalni az állami ösztöndíjért: 10 kérdés és válasz a hallgatói nyilatkozatról |
Kifejtette: a teljesítmény alapú ösztöndíj újragondolása során azt képviselik, hogy "le kell határolni" a tantervhez kötődő és az egyéb tevékenységeket.
A tanulmányi alapú ösztöndíj átstrukturálása során a tantárgy alapú ösztöndíjszámításban látják a megfelelő garanciát arra, hogy a felsőoktatási hallgatók a teljesítményüknek megfelelő juttatásban részesüljenek - rögzítette Gulyás Tibor.
Úgy látják továbbá, hogy az önköltséges hallgatók motiválására és támogatására is szükség van, ezért javaslatot fognak tenni a kiváló teljesítményt elérő hallgatók önköltségének mérséklésére. Kitért arra is: szociális ösztöndíjra szükség van, ugyanakkor ennek elérhetőségét, az elbírálás szempontjait át kell gondolni.
Szerinte a jegyzettámogatás rendszere elavult, az e-learning alapú oktatási rendszer fejlesztésre kell nagyobb figyelmet fordítani úgy, hogy a hallgatók ezt a normatív támogatást újra közvetlenül érhessék el.
Kitért arra, hogy az országos, felsőoktatásban elérhető étkezési lehetőségek felmérései arra hívják fel a figyelmet, a különböző intézmények, karok nem azonos minőségben és választékban elégítik ki az igényeket. Az étkezőhelyek közül a büfék nyitva tartását a hallgatók többségében megfelelőnek tartják, azonban a menzák nyitvatartási ideje gyakran kevésbé alkalmazkodik a hallgatók napi időbeosztásához. A fenti eredmények hallgatói fókuszcsoportok és a szolgáltatóknál végzett próbavásárlások alapján születtek - jegyezte meg,hozzátéve: a felsőoktatási étkeztetés minőségi javítása mellett, meg kell teremteni annak is a feltételeit, hogy a felsőoktatási hallgatók a bevételeikhez jobban igazodó áron érjék el az intézményeken belül a különböző élelmiszereket.
Kovács Tamás, ifjúságkutató közölte: a felmérés szerint a kiadások jelentős része csupán az általános létfenntartás feltételeit tudja biztosítani és a leendő értelmiségi léttel összefüggő kulturális kiadásokra a fiatalok csekély hányada tud áldozni.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
