Kihirdették a ponthatárokat a 2026-os felvételin
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
A diákmobilitás növeléséről fogadtak el célszámokat az EU-országok oktatási miniszterei, hétfői brüsszeli...
A diákmobilitás növeléséről fogadtak el célszámokat az EU-országok oktatási miniszterei, hétfői brüsszeli tanácskozásukon: 2020-ra az unión belül átlagosan 20 százalékra kell emelkednie azon felsőfokú végzettségűek arányának, akik tanulmányaik egy részét külföldön végezték, illetve meghatározott részarányban külföldön kaptak szakképzést. Az előírt minimális részarány legalább 15 ECTS kreditpont, illetve legalább három hónapos tanulmányi-képzési időtartam.
Ugyancsak 2020-ig kell teljesíteni uniós átlagszinten azt az új követelményt, hogy a 18 és 34 év közötti szakképzésben részesültek körében legalább 6 százalékra emelkedjen azok aránya, akik legkevesebb két hetet - tíz munkanapot - töltöttek külföldön szakképzésen vagy szakmai gyakorlaton.
A külföldi tanulmányok ösztönzésére szolgáló Erasmus program pénzügyi keretét az Európai Bizottság - a minap közzétett tájékoztatása szerint - jelentős mértékben növelné a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban.
A miniszterek szerint fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2020-ra a 30-34 évesek korosztályában elérje a 40 százalékot a felsőfokú oktatásban részesítettek aránya. A közös állásfoglalás emlékeztet arra, hogy számítások szerint 2020-ban az unióban az összes állás 35 százalékának betöltéséhez felsőfokú végzettségre lesz szükség.
Szintén közös miniszteri állásfoglalás született a nyelvoktatás fejlesztésnek szükségességéről. A dokumentumban utaltak arra, hogy a nyelvoktatás kellő fejlesztésének hiányában a diákmobilitási célok sem teljesíthetők, ugyanakkor pedig a diákmobilitásnak az egyik célja éppen a nyelvi képességek fejlesztése. A nyelvoktatás feltételeit - hangsúlyozták - mind a közoktatásban, mind a szakképzésben, mind pedig az úgynevezett "életen át tartó tanulási folyamat" keretében javítani kell.
Az állásfoglalás külön kitért arra az egyre inkább uniós szinten tudatosított problémára, hogy "a migráns vagy roma hátterű gyermekeket és felnőtteket" külön programokkal kell segíteni az őket befogadó ország nyelvének elsajátítására. Az oktatási miniszterek szerint a nyelvtanulási célú mobilitás támogatásával is elő kell segíteni annak az uniós célkitűzésnek az elérését, hogy idővel mindenki legalább két idegen nyelvet elsajátítson.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották.