Három hónapos külföldi ösztöndíj egyetemistáknak - döntöttek a miniszterek

A diákmobilitás növeléséről fogadtak el célszámokat az EU-országok oktatási miniszterei, hétfői brüsszeli...

  • MTI

A diákmobilitás növeléséről fogadtak el célszámokat az EU-országok oktatási miniszterei, hétfői brüsszeli tanácskozásukon: 2020-ra az unión belül átlagosan 20 százalékra kell emelkednie azon felsőfokú végzettségűek arányának, akik tanulmányaik egy részét külföldön végezték, illetve meghatározott részarányban külföldön kaptak szakképzést. Az előírt minimális részarány legalább 15 ECTS kreditpont, illetve legalább három hónapos tanulmányi-képzési időtartam.

Ugyancsak 2020-ig kell teljesíteni uniós átlagszinten azt az új követelményt, hogy a 18 és 34 év közötti szakképzésben részesültek körében legalább 6 százalékra emelkedjen azok aránya, akik legkevesebb két hetet - tíz munkanapot - töltöttek külföldön szakképzésen vagy szakmai gyakorlaton. 

A külföldi tanulmányok ösztönzésére szolgáló Erasmus program pénzügyi keretét az Európai Bizottság - a minap közzétett tájékoztatása szerint - jelentős mértékben növelné a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban. 

A miniszterek szerint fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2020-ra a 30-34 évesek korosztályában elérje a 40 százalékot a felsőfokú oktatásban részesítettek aránya. A közös állásfoglalás emlékeztet arra, hogy számítások szerint 2020-ban az unióban az összes állás 35 százalékának betöltéséhez felsőfokú végzettségre lesz szükség.

Szintén közös miniszteri állásfoglalás született a nyelvoktatás fejlesztésnek szükségességéről. A dokumentumban utaltak arra, hogy a nyelvoktatás kellő fejlesztésének hiányában a diákmobilitási célok sem teljesíthetők, ugyanakkor pedig a diákmobilitásnak az egyik célja éppen a nyelvi képességek fejlesztése. A nyelvoktatás feltételeit - hangsúlyozták - mind a közoktatásban, mind a szakképzésben, mind pedig az úgynevezett "életen át tartó tanulási folyamat" keretében javítani kell.

 Az állásfoglalás külön kitért arra az egyre inkább uniós szinten tudatosított problémára, hogy "a migráns vagy roma hátterű gyermekeket és felnőtteket" külön programokkal kell segíteni az őket befogadó ország nyelvének elsajátítására. Az oktatási miniszterek szerint a nyelvtanulási célú mobilitás támogatásával is elő kell segíteni annak az uniós célkitűzésnek az elérését, hogy idővel mindenki legalább két idegen nyelvet elsajátítson.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.