Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján...
Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg az alkotmánymódosító javaslat indoklása szerint.
Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot, amelyet pénteken késő délután nyújtottak be a parlamentnek. A szokatlanul nagy terjedelmű, 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi és idén januári döntéseire.
Az Európai Bizottság vizsgálja a hallgatói szerződéseket
A röghöz kötés annak ellenére kerülhet az alaptörvénybe, hogy az Európai Bizottság novemberben konzultációt kezdeményezett Magyarországgal a hallgatói szerződésekről, emellett "pilot-eljárást" indított - elsősorban azt vizsgálják, összhangban áll-e az uniós előírásokkal az állami ösztöndíjasok röghöz kötése. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény februárig várt választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra.
Hat-tizenkét évig kell itthon dolgozni
2012 óta csak azok a diákok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában, akik aláírják a hallgatói szerződést: a képzés állami finanszírozásáért "cserébe" vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a képzési idő dupláját Magyarországon "dolgozzák le". Egy hároméves alapszak esetében ez hat év, de egy orvosnak például tizenkét évig kell itthon dolgoznia.
A hallgatói szerződések másik pontja, hogy az egyetemistáknak és főiskolásoknak a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezniük a diplomát - ellenkező esetben vissza kell fizetniük képzésük költségeinek a felét. 17 húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
