Beleírják az alaptörvénybe az egyetemisták röghöz kötését

Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján...

  • eduline/mti
A HÖOK 2012-es virrasztása. A diákszervezetek eltörölnék, a kormány ragaszkodnak a hallgatói szerződésekhez
Fazekas István

Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg az alkotmánymódosító javaslat indoklása szerint.

Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot, amelyet pénteken késő délután nyújtottak be a parlamentnek. A szokatlanul nagy terjedelmű, 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi és idén januári döntéseire.

Az Európai Bizottság vizsgálja a hallgatói szerződéseket

A röghöz kötés annak ellenére kerülhet az alaptörvénybe, hogy az Európai Bizottság novemberben konzultációt kezdeményezett Magyarországgal a hallgatói szerződésekről, emellett "pilot-eljárást" indított - elsősorban azt vizsgálják, összhangban áll-e az uniós előírásokkal az állami ösztöndíjasok röghöz kötése. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény februárig várt választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra.

Hat-tizenkét évig kell itthon dolgozni

2012 óta csak azok a diákok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában, akik aláírják a hallgatói szerződést: a képzés állami finanszírozásáért "cserébe" vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a képzési idő dupláját Magyarországon "dolgozzák le". Egy hároméves alapszak esetében ez hat év, de egy orvosnak például tizenkét évig kell itthon dolgoznia.

A hallgatói szerződések másik pontja, hogy az egyetemistáknak és főiskolásoknak a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezniük a diplomát - ellenkező esetben vissza kell fizetniük képzésük költségeinek a felét. 17 húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.