Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján...
Bekerülhet az alaptörvénybe a röghöz kötés: a Fidesz-KDNP pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg az alkotmánymódosító javaslat indoklása szerint.
Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot, amelyet pénteken késő délután nyújtottak be a parlamentnek. A szokatlanul nagy terjedelmű, 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi és idén januári döntéseire.
Az Európai Bizottság vizsgálja a hallgatói szerződéseket
A röghöz kötés annak ellenére kerülhet az alaptörvénybe, hogy az Európai Bizottság novemberben konzultációt kezdeményezett Magyarországgal a hallgatói szerződésekről, emellett "pilot-eljárást" indított - elsősorban azt vizsgálják, összhangban áll-e az uniós előírásokkal az állami ösztöndíjasok röghöz kötése. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény februárig várt választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra.
Hat-tizenkét évig kell itthon dolgozni
2012 óta csak azok a diákok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában, akik aláírják a hallgatói szerződést: a képzés állami finanszírozásáért "cserébe" vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a képzési idő dupláját Magyarországon "dolgozzák le". Egy hároméves alapszak esetében ez hat év, de egy orvosnak például tizenkét évig kell itthon dolgoznia.
A hallgatói szerződések másik pontja, hogy az egyetemistáknak és főiskolásoknak a képzési idő másfélszerese alatt meg kell szerezniük a diplomát - ellenkező esetben vissza kell fizetniük képzésük költségeinek a felét. 17 húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
