Hajlétalanokról szóló cikksorozattal nyerte a neves ösztöndíjat a Corvinus hallgatója

Bekker Balázsnak, a Budapesti Corvinus Egyetem 20 éves szociológia szakos hallgatójának ítélte a 2017-es Komáromy Gábor-ösztöndíjat.

  • Eduline
AFP / Pedro Armestre

Bekker Balázs nyertes pályamunkájában a hajléktalanok helyzetét bemutató cikksorozat tervét vázolta, külön hangsúlyt fektetve a hajléktalanokat kihasználó bűnözői csoportok tevékenységére. Balázs elkötelezett az újságírás iránt, cikkei eddig az egyetem Közgazdász című lapjában jelentek meg.

A Corvinus hallgatója volt az egyike, annak az öt pályázónak, aki az idei évben a 17 jelentkező közül bejutott a Komáromy Gábor-ösztöndíj szóbeli fordulójába. A beérkezett pályamunkák alkotói többek között a kreativitást fejlesztő képzésekről, a menekültválságról, az olvasást népszerűsítő oktatási kezdeményezésekről, valamint a fiatalok politikai részvételét támogató uniós programokról szóló riportsorozatok tervével jelentkeztek.

A zsűri különdíjában és a mentori támogatás mellett projektje megvalósításának költségeihez Komáromy Gábor korábbi tanítványainak felajánlásából támogatásban részesült Rácz Viktória és Mikus Áron. Előbbi – a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció szakos hallgatója – az ún. „sugar-kapcsolat” jelenségről tervez cikksorozatot. Mikus Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos diákja az oktatáspolitika stratégiai irányait meghatározó hatáselemzéseket és döntéshozatali folyamatokat tervezi cikksorozatában vizsgálni.

A pályázat, szakterülettől függetlenül, nyitott minden hazai, nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgató számára. A program finanszírozására a Cook Communications és a Mathias Corvinus Collegium összességében 1200 eurót biztosít, amelyből 300 eurót a Mathias Corvinus Collegium Komáromy Gábor-könyvtárának fejlesztésére szánnak, könyvek és folyóiratok beszerzésére. A nyertes pályázó a cikkek határidőre való elkészítése esetén 900 euró ösztöndíjban részesül, mentori segítséget kap munkájához tapasztalt, nemzetközi közegben jártas újságíróktól, valamint felvételt nyer az MCC Média/Kommunikáció szakirányára.

A Komáromy Gábor-ösztöndíj

Az ösztöndíj névadója Komáromy Gábor, a Cook Communications magyarországi alapító partnere és az MCC média/kommunikáció szakirányának egykori szakirányvezetője. Komáromy a sajtószabadság és az objektív, független újságírás híveként a hazai online média egyik korai élharcosa volt. Az Egyesült Államokban szerzett riporteri és hírszerkesztői tapasztalataira támaszkodva ismertette meg diákjait az angol nyelvű újságírás gyakorlatával, és bátorította őket, hogy kritikusan közelítsenek a média, a közélet és a gazdaság kérdéseihez. Gábor 2010 elején hunyt el.

A Cook Communications and Mathias Corvinus Collegium (MCC) által 2010-ben alapított Komáromy-ösztöndíj a társadalmi, közéleti témák kritikus megközelítését és a gyakorlatorientált újságíróképzést kívánja ösztönözni.

A bírálóbizottságának tagjai:

Joe Cook: a Cook Communications alapítója

Révész Ágota: kutató, az MCC volt tanára

Adam LeBor: író, újságíró

Lambert Gábor: újságíró, az MCC tanára

Pethő András: a Direkt36 oknyomozó újságírói portál vezető szerkesztője és alapítója, az MCC tanára

Molnár Bálint: az MCC Média/Kommunikáció szakirány vezetője

Szalai Zoltán: az MCC ügyvezető igazgatója
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.