Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bekker Balázsnak, a Budapesti Corvinus Egyetem 20 éves szociológia szakos hallgatójának ítélte a 2017-es Komáromy Gábor-ösztöndíjat.

Bekker Balázs nyertes pályamunkájában a hajléktalanok helyzetét bemutató cikksorozat tervét vázolta, külön hangsúlyt fektetve a hajléktalanokat kihasználó bűnözői csoportok tevékenységére. Balázs elkötelezett az újságírás iránt, cikkei eddig az egyetem Közgazdász című lapjában jelentek meg.
A Corvinus hallgatója volt az egyike, annak az öt pályázónak, aki az idei évben a 17 jelentkező közül bejutott a Komáromy Gábor-ösztöndíj szóbeli fordulójába. A beérkezett pályamunkák alkotói többek között a kreativitást fejlesztő képzésekről, a menekültválságról, az olvasást népszerűsítő oktatási kezdeményezésekről, valamint a fiatalok politikai részvételét támogató uniós programokról szóló riportsorozatok tervével jelentkeztek.
A zsűri különdíjában és a mentori támogatás mellett projektje megvalósításának költségeihez Komáromy Gábor korábbi tanítványainak felajánlásából támogatásban részesült Rácz Viktória és Mikus Áron. Előbbi – a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció szakos hallgatója – az ún. „sugar-kapcsolat” jelenségről tervez cikksorozatot. Mikus Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos diákja az oktatáspolitika stratégiai irányait meghatározó hatáselemzéseket és döntéshozatali folyamatokat tervezi cikksorozatában vizsgálni.
A pályázat, szakterülettől függetlenül, nyitott minden hazai, nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgató számára. A program finanszírozására a Cook Communications és a Mathias Corvinus Collegium összességében 1200 eurót biztosít, amelyből 300 eurót a Mathias Corvinus Collegium Komáromy Gábor-könyvtárának fejlesztésére szánnak, könyvek és folyóiratok beszerzésére. A nyertes pályázó a cikkek határidőre való elkészítése esetén 900 euró ösztöndíjban részesül, mentori segítséget kap munkájához tapasztalt, nemzetközi közegben jártas újságíróktól, valamint felvételt nyer az MCC Média/Kommunikáció szakirányára.
| A Komáromy Gábor-ösztöndíj |
Az ösztöndíj névadója Komáromy Gábor, a Cook Communications magyarországi alapító partnere és az MCC média/kommunikáció szakirányának egykori szakirányvezetője. Komáromy a sajtószabadság és az objektív, független újságírás híveként a hazai online média egyik korai élharcosa volt. Az Egyesült Államokban szerzett riporteri és hírszerkesztői tapasztalataira támaszkodva ismertette meg diákjait az angol nyelvű újságírás gyakorlatával, és bátorította őket, hogy kritikusan közelítsenek a média, a közélet és a gazdaság kérdéseihez. Gábor 2010 elején hunyt el. A Cook Communications and Mathias Corvinus Collegium (MCC) által 2010-ben alapított Komáromy-ösztöndíj a társadalmi, közéleti témák kritikus megközelítését és a gyakorlatorientált újságíróképzést kívánja ösztönözni. A bírálóbizottságának tagjai: Joe Cook: a Cook Communications alapítója Révész Ágota: kutató, az MCC volt tanáraAdam LeBor: író, újságíróLambert Gábor: újságíró, az MCC tanáraPethő András: a Direkt36 oknyomozó újságírói portál vezető szerkesztője és alapítója, az MCC tanáraMolnár Bálint: az MCC Média/Kommunikáció szakirány vezetőjeSzalai Zoltán: az MCC ügyvezető igazgatója |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.