Hajlétalanokról szóló cikksorozattal nyerte a neves ösztöndíjat a Corvinus hallgatója

Bekker Balázsnak, a Budapesti Corvinus Egyetem 20 éves szociológia szakos hallgatójának ítélte a 2017-es Komáromy Gábor-ösztöndíjat.

  • Eduline
AFP / Pedro Armestre

Bekker Balázs nyertes pályamunkájában a hajléktalanok helyzetét bemutató cikksorozat tervét vázolta, külön hangsúlyt fektetve a hajléktalanokat kihasználó bűnözői csoportok tevékenységére. Balázs elkötelezett az újságírás iránt, cikkei eddig az egyetem Közgazdász című lapjában jelentek meg.

A Corvinus hallgatója volt az egyike, annak az öt pályázónak, aki az idei évben a 17 jelentkező közül bejutott a Komáromy Gábor-ösztöndíj szóbeli fordulójába. A beérkezett pályamunkák alkotói többek között a kreativitást fejlesztő képzésekről, a menekültválságról, az olvasást népszerűsítő oktatási kezdeményezésekről, valamint a fiatalok politikai részvételét támogató uniós programokról szóló riportsorozatok tervével jelentkeztek.

A zsűri különdíjában és a mentori támogatás mellett projektje megvalósításának költségeihez Komáromy Gábor korábbi tanítványainak felajánlásából támogatásban részesült Rácz Viktória és Mikus Áron. Előbbi – a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció szakos hallgatója – az ún. „sugar-kapcsolat” jelenségről tervez cikksorozatot. Mikus Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos diákja az oktatáspolitika stratégiai irányait meghatározó hatáselemzéseket és döntéshozatali folyamatokat tervezi cikksorozatában vizsgálni.

A pályázat, szakterülettől függetlenül, nyitott minden hazai, nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgató számára. A program finanszírozására a Cook Communications és a Mathias Corvinus Collegium összességében 1200 eurót biztosít, amelyből 300 eurót a Mathias Corvinus Collegium Komáromy Gábor-könyvtárának fejlesztésére szánnak, könyvek és folyóiratok beszerzésére. A nyertes pályázó a cikkek határidőre való elkészítése esetén 900 euró ösztöndíjban részesül, mentori segítséget kap munkájához tapasztalt, nemzetközi közegben jártas újságíróktól, valamint felvételt nyer az MCC Média/Kommunikáció szakirányára.

A Komáromy Gábor-ösztöndíj

Az ösztöndíj névadója Komáromy Gábor, a Cook Communications magyarországi alapító partnere és az MCC média/kommunikáció szakirányának egykori szakirányvezetője. Komáromy a sajtószabadság és az objektív, független újságírás híveként a hazai online média egyik korai élharcosa volt. Az Egyesült Államokban szerzett riporteri és hírszerkesztői tapasztalataira támaszkodva ismertette meg diákjait az angol nyelvű újságírás gyakorlatával, és bátorította őket, hogy kritikusan közelítsenek a média, a közélet és a gazdaság kérdéseihez. Gábor 2010 elején hunyt el.

A Cook Communications and Mathias Corvinus Collegium (MCC) által 2010-ben alapított Komáromy-ösztöndíj a társadalmi, közéleti témák kritikus megközelítését és a gyakorlatorientált újságíróképzést kívánja ösztönözni.

A bírálóbizottságának tagjai:

Joe Cook: a Cook Communications alapítója

Révész Ágota: kutató, az MCC volt tanára

Adam LeBor: író, újságíró

Lambert Gábor: újságíró, az MCC tanára

Pethő András: a Direkt36 oknyomozó újságírói portál vezető szerkesztője és alapítója, az MCC tanára

Molnár Bálint: az MCC Média/Kommunikáció szakirány vezetője

Szalai Zoltán: az MCC ügyvezető igazgatója
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.