Hajlétalanokról szóló cikksorozattal nyerte a neves ösztöndíjat a Corvinus hallgatója

Bekker Balázsnak, a Budapesti Corvinus Egyetem 20 éves szociológia szakos hallgatójának ítélte a 2017-es Komáromy Gábor-ösztöndíjat.

  • Eduline
AFP / Pedro Armestre

Bekker Balázs nyertes pályamunkájában a hajléktalanok helyzetét bemutató cikksorozat tervét vázolta, külön hangsúlyt fektetve a hajléktalanokat kihasználó bűnözői csoportok tevékenységére. Balázs elkötelezett az újságírás iránt, cikkei eddig az egyetem Közgazdász című lapjában jelentek meg.

A Corvinus hallgatója volt az egyike, annak az öt pályázónak, aki az idei évben a 17 jelentkező közül bejutott a Komáromy Gábor-ösztöndíj szóbeli fordulójába. A beérkezett pályamunkák alkotói többek között a kreativitást fejlesztő képzésekről, a menekültválságról, az olvasást népszerűsítő oktatási kezdeményezésekről, valamint a fiatalok politikai részvételét támogató uniós programokról szóló riportsorozatok tervével jelentkeztek.

A zsűri különdíjában és a mentori támogatás mellett projektje megvalósításának költségeihez Komáromy Gábor korábbi tanítványainak felajánlásából támogatásban részesült Rácz Viktória és Mikus Áron. Előbbi – a Zsigmond Király Egyetem kommunikáció szakos hallgatója – az ún. „sugar-kapcsolat” jelenségről tervez cikksorozatot. Mikus Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos diákja az oktatáspolitika stratégiai irányait meghatározó hatáselemzéseket és döntéshozatali folyamatokat tervezi cikksorozatában vizsgálni.

A pályázat, szakterülettől függetlenül, nyitott minden hazai, nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgató számára. A program finanszírozására a Cook Communications és a Mathias Corvinus Collegium összességében 1200 eurót biztosít, amelyből 300 eurót a Mathias Corvinus Collegium Komáromy Gábor-könyvtárának fejlesztésére szánnak, könyvek és folyóiratok beszerzésére. A nyertes pályázó a cikkek határidőre való elkészítése esetén 900 euró ösztöndíjban részesül, mentori segítséget kap munkájához tapasztalt, nemzetközi közegben jártas újságíróktól, valamint felvételt nyer az MCC Média/Kommunikáció szakirányára.

A Komáromy Gábor-ösztöndíj

Az ösztöndíj névadója Komáromy Gábor, a Cook Communications magyarországi alapító partnere és az MCC média/kommunikáció szakirányának egykori szakirányvezetője. Komáromy a sajtószabadság és az objektív, független újságírás híveként a hazai online média egyik korai élharcosa volt. Az Egyesült Államokban szerzett riporteri és hírszerkesztői tapasztalataira támaszkodva ismertette meg diákjait az angol nyelvű újságírás gyakorlatával, és bátorította őket, hogy kritikusan közelítsenek a média, a közélet és a gazdaság kérdéseihez. Gábor 2010 elején hunyt el.

A Cook Communications and Mathias Corvinus Collegium (MCC) által 2010-ben alapított Komáromy-ösztöndíj a társadalmi, közéleti témák kritikus megközelítését és a gyakorlatorientált újságíróképzést kívánja ösztönözni.

A bírálóbizottságának tagjai:

Joe Cook: a Cook Communications alapítója

Révész Ágota: kutató, az MCC volt tanára

Adam LeBor: író, újságíró

Lambert Gábor: újságíró, az MCC tanára

Pethő András: a Direkt36 oknyomozó újságírói portál vezető szerkesztője és alapítója, az MCC tanára

Molnár Bálint: az MCC Média/Kommunikáció szakirány vezetője

Szalai Zoltán: az MCC ügyvezető igazgatója
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.