Itt a 2017-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb bölcsészkarok

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem két kara, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem vezeti a HVG bölcsészettudományi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2017, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával.

  • Eduline

A hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, valamint az egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara vezeti. "Az ELTE bölcsészkara ismét a legnépszerűbb az ilyen szakokra jelentkező hallgatók között, a többi hagyományos bölcsészkarra jóval kevesebben jelentkeztek, s messze az ELTE-kar vezet a középiskolai versenyen helyezettek közül felvettek rangsorában is" - olvasható a HVG rangsor - Diploma 2017 kiadványban.

Az öt legjobb közé a két ELTE-kar mellett a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara is bejutott.

Rang (hallgatói kiválóság)Intézmény
1.ELTE BTK
2.ELTE PPK
3.KRE BTK
4.PPKE BTK
5.PE MFTK

A bölcsészettudományi képzésterületi rangsort az idén a hallgatói kiválóság alapján állították össze: a rangsor készítői figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát és a középiskolai versenyen helyezettek számát.

A HVG rangsor - Diploma 2017 kiadványban minden fontos információt megtaláltok az alap-, osztatlan és mesterszakokról, megtudhatjátok, milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok, milyen szolgáltatásokat kínálnak az intézmények, milyen karrierlehetőségek várnak a különböző szakokon végzett hallgatókra. A HVG felsőoktatási rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg a kiadótól.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.