Itt a 2017-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb bölcsészkarok

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem két kara, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem vezeti a HVG bölcsészettudományi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2017, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával.

  • Eduline

A hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, valamint az egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara vezeti. "Az ELTE bölcsészkara ismét a legnépszerűbb az ilyen szakokra jelentkező hallgatók között, a többi hagyományos bölcsészkarra jóval kevesebben jelentkeztek, s messze az ELTE-kar vezet a középiskolai versenyen helyezettek közül felvettek rangsorában is" - olvasható a HVG rangsor - Diploma 2017 kiadványban.

Az öt legjobb közé a két ELTE-kar mellett a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara is bejutott.

Rang (hallgatói kiválóság)Intézmény
1.ELTE BTK
2.ELTE PPK
3.KRE BTK
4.PPKE BTK
5.PE MFTK

A bölcsészettudományi képzésterületi rangsort az idén a hallgatói kiválóság alapján állították össze: a rangsor készítői figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát és a középiskolai versenyen helyezettek számát.

Ezek a legjobb egyetemek és főiskolák: megjelent a HVG 2017-es rangsora

A HVG rangsor - Diploma 2017 kiadványban minden fontos információt megtaláltok az alap-, osztatlan és mesterszakokról, megtudhatjátok, milyen ösztöndíjakra és támogatásokra pályázhattok, milyen szolgáltatásokat kínálnak az intézmények, milyen karrierlehetőségek várnak a különböző szakokon végzett hallgatókra. A HVG felsőoktatási rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg a kiadótól.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.