Egyelőre nem tudni, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megtámadja-e a túlkoros hökösöknél alkalmazott 4 éves korlátot tartalmazó jogszabályt, de addig is patikamérlegen mérik szavaikat. Határozott kiállás egyelőre nincs az örök egyetemistának számító hökösök mellett, hiszen szinte védhetetlen lenne a hallgatói közvélemény előtt is, ha valaki 12 évnyi höközés után is az egyetemen akar maradni vezető pozícióban. Patikamérlegen mérik szavaikat.
Már a 2015. év szeptemberében hatályba lépett, a hökös tisztségviselők mandátumának 4 évben való maximalizálása előtt létrehozott egy Etikai Chartás és egy Választási Kódexet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A kódexben meghatározták azt az elvet - egyfajta ajánlásként -, hogy 4 évnél tovább ne válasszák újra a vezető hökös tisztviselőket.
Az EMMI ebből is merítve egy általánosabb szabályt alkotott, melyet befoglalt a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvénybe. Ez fél évvel később jogértelmezési vitát szült a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a több mint egy évtizede hököző Török Márk vezeti az egyetem hallgatói önkormányzatát. Törököt a rektor miután a sajtón keresztül értesült a változásokról és mérlegelték az EMMI álláspontját, megsemmisítette az elnökválasztás eredményét.
Négy lehetséges módja van, hogy Török Márk távozzon pozíciójából a szegedi EHÖK-ben. Érdekes módon pont a hallgatók távolíthatják el a legnehezebben az évtizedes hököst. Íme a kisokos a magyar egyetemi demokráciához.
Megkerestük Gulyás Tibort, a HÖOK elnökét, hogy a minisztérium által elfogadott, eddig bíróság által felül nem írt gyakorlat mennyiben egyezik a HÖOK korábbi szabályozásának szándékával. Gulyás szerint ők olyan szabályt alkottak, mely egyértelműen csak 2015. szeptember 1. utáni hökös évekre alkalmazható. Bár nem kívánt belemenni részletes jogi érvelésbe, de érzékeltette, hogy a minisztérium visszaható hatállyal alkalmazza az új törvényt.
Ennek az elnök szerint olyan veszélye lehet, hogy hatalmas fluktuációt indít be a hallgatói önkormányzaton belül, vagyis nem lesz lehetőségük a tapasztalt képviselőket és tisztségviselőket pótolnia a szervezeteknek. Arra egyelőre nem kívánt reagálni, hogy az Alkotmánybíróságon kívánják-e megtámadni a törvényt. Erre pedig szükség lenne, hogy egyértelmű helyzetet teremtsen az ország több száz hallgatói önkormányzata számára, hogy kik lehetnek megválasztható, illetve újraválasztható képviselők.
A vezető tisztségviselő fogalmának rögzítését a kodifikátorok nem támogatták, akkoriban ők értelmezési problémákra hivatkoztak. Erről azért adok tájékoztatást, mert a mi meglátásunk szerint a fogalom bevezetése sokat segített volna az intézmények működésében képviseleti szempontból, hiszen arra a körre értelmezte volna a korlátozást, ahol ez valóban indokolt, ráadásul egyértelmű formában.
- reagál Gulyás. Azért fontos az érintettek pontos körülhatárolása, mert így kizárható lett volna egy szerű képviselőre - ahol más súlya van egy mandátumnak - a törvény alkalmazása. Ez az Eduline által bemutatott Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökénél jelent igazán problémát, aki több mint 4 év höközés után lett Körösparti Péer utódja. Bognár István Ádám kapcsán a DEHÖK úgy érvel, hogy az egyszerű kari képviselő nem "tisztségviselő", mert azok a saját alapszabályuk alapján csak a vezető hökös lehetnek. Azonban a hökösökre általános érvényű rendelkezés kapcsán visszás, hogy egy egyetemi alapszabály próbálná felülírni a törvény betűjét azzal, hogy maga határozza meg, hogy kire érvényes a törvény.
Ennyi erővel megtehetné az alapszabály, hogy akár az irodavezető nevezik meg tiszviselőnek, míg a DEHÖK elnökét nem.
Amennyiben az intézményekben történő vizsgálatok eredményeképp az EMMI legutóbbi értelmezése nyomán az intézmény a HÖK tisztségviselők valamelyikével szemben eljár, úgy az ő képviseletükben a HÖOK Jogsegély szolgálata segítséget nyújt. A mai napig nem érkezett ezzel kapcsolatos kérelem hozzánk.
- mondta a HÖOK elnöke. Gulyás Tibor megerősítette, mivel a HÖOK legutóbbi tisztújítása még a törvény hatályba lépése előtt volt, így minden mostani tisztviselő kitöltheti mandátumát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
