Egyelőre nem tudni, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megtámadja-e a túlkoros hökösöknél alkalmazott 4 éves korlátot tartalmazó jogszabályt, de addig is patikamérlegen mérik szavaikat. Határozott kiállás egyelőre nincs az örök egyetemistának számító hökösök mellett, hiszen szinte védhetetlen lenne a hallgatói közvélemény előtt is, ha valaki 12 évnyi höközés után is az egyetemen akar maradni vezető pozícióban. Patikamérlegen mérik szavaikat.
Már a 2015. év szeptemberében hatályba lépett, a hökös tisztségviselők mandátumának 4 évben való maximalizálása előtt létrehozott egy Etikai Chartás és egy Választási Kódexet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A kódexben meghatározták azt az elvet - egyfajta ajánlásként -, hogy 4 évnél tovább ne válasszák újra a vezető hökös tisztviselőket.
Az EMMI ebből is merítve egy általánosabb szabályt alkotott, melyet befoglalt a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvénybe. Ez fél évvel később jogértelmezési vitát szült a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a több mint egy évtizede hököző Török Márk vezeti az egyetem hallgatói önkormányzatát. Törököt a rektor miután a sajtón keresztül értesült a változásokról és mérlegelték az EMMI álláspontját, megsemmisítette az elnökválasztás eredményét.
Leválthatják-e a szegedi hallgatók a túlkoros EHÖK-elnököt?
Négy lehetséges módja van, hogy Török Márk távozzon pozíciójából a szegedi EHÖK-ben. Érdekes módon pont a hallgatók távolíthatják el a legnehezebben az évtizedes hököst. Íme a kisokos a magyar egyetemi demokráciához. Török Márk bíróságon tervezi megtámadni azt a rektori határozatot, amely a felsőoktatási törvény szerint megsemmisítette legutóbbi, 2015.
Megkerestük Gulyás Tibort, a HÖOK elnökét, hogy a minisztérium által elfogadott, eddig bíróság által felül nem írt gyakorlat mennyiben egyezik a HÖOK korábbi szabályozásának szándékával. Gulyás szerint ők olyan szabályt alkottak, mely egyértelműen csak 2015. szeptember 1. utáni hökös évekre alkalmazható. Bár nem kívánt belemenni részletes jogi érvelésbe, de érzékeltette, hogy a minisztérium visszaható hatállyal alkalmazza az új törvényt.
Ennek az elnök szerint olyan veszélye lehet, hogy hatalmas fluktuációt indít be a hallgatói önkormányzaton belül, vagyis nem lesz lehetőségük a tapasztalt képviselőket és tisztségviselőket pótolnia a szervezeteknek. Arra egyelőre nem kívánt reagálni, hogy az Alkotmánybíróságon kívánják-e megtámadni a törvényt. Erre pedig szükség lenne, hogy egyértelmű helyzetet teremtsen az ország több száz hallgatói önkormányzata számára, hogy kik lehetnek megválasztható, illetve újraválasztható képviselők.
A vezető tisztségviselő fogalmának rögzítését a kodifikátorok nem támogatták, akkoriban ők értelmezési problémákra hivatkoztak. Erről azért adok tájékoztatást, mert a mi meglátásunk szerint a fogalom bevezetése sokat segített volna az intézmények működésében képviseleti szempontból, hiszen arra a körre értelmezte volna a korlátozást, ahol ez valóban indokolt, ráadásul egyértelmű formában.
- reagál Gulyás. Azért fontos az érintettek pontos körülhatárolása, mert így kizárható lett volna egy szerű képviselőre - ahol más súlya van egy mandátumnak - a törvény alkalmazása. Ez az Eduline által bemutatott Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökénél jelent igazán problémát, aki több mint 4 év höközés után lett Körösparti Péer utódja. Bognár István Ádám kapcsán a DEHÖK úgy érvel, hogy az egyszerű kari képviselő nem "tisztségviselő", mert azok a saját alapszabályuk alapján csak a vezető hökös lehetnek. Azonban a hökösökre általános érvényű rendelkezés kapcsán visszás, hogy egy egyetemi alapszabály próbálná felülírni a törvény betűjét azzal, hogy maga határozza meg, hogy kire érvényes a törvény.
Ennyi erővel megtehetné az alapszabály, hogy akár az irodavezető nevezik meg tiszviselőnek, míg a DEHÖK elnökét nem.
Amennyiben az intézményekben történő vizsgálatok eredményeképp az EMMI legutóbbi értelmezése nyomán az intézmény a HÖK tisztségviselők valamelyikével szemben eljár, úgy az ő képviseletükben a HÖOK Jogsegély szolgálata segítséget nyújt. A mai napig nem érkezett ezzel kapcsolatos kérelem hozzánk.
- mondta a HÖOK elnöke. Gulyás Tibor megerősítette, mivel a HÖOK legutóbbi tisztújítása még a törvény hatályba lépése előtt volt, így minden mostani tisztviselő kitöltheti mandátumát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
