Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen

Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität Berlin - TU), és akár vizsgát is...

  • MTI

Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität Berlin - TU), és akár vizsgát is tehetnek a hallgatott tárgyakból. Az Egyetemi tanulmányok 16 éves kortól című programban felső tagozatos gimnazisták vehetnek részt a gimnázium engedélyével. A TU az áprilisban kezdődő nyári szemeszterben több mint hetven kurzust nyit meg az érdeklődők előtt. A gimnazisták ingyen tanulhatnak, és a fővárosi egyetem a nem berlini, hanem Brandenburg tartományi diákoknak megtéríti az utazási költségeket.

A program célja, hogy már jóval a felvételi időszak előtt kapcsolat alakuljon ki az egyetem és a leendő hallgató között, aki így már gimnazista korában megtapasztalhatja a felsőoktatási tanulmányok természetét. A gimnazisták vizsgázhatnak is a választott tárgyakból, teljesítményük pedig beleszámít az egyetemi képzésbe, ha az érettségi után a TU-ra iratkoznak be. 

A 2006-ban indult programban eddig csaknem 900 gimnazista vett részt. A jelentkezők a következő félévben elvégezhetik például a Bevezetés a filozófiába című kurzust, de választhatnak tárgyakat akár az építészmérnöki vagy az informatikusi képzési programból is.

A német felsőoktatási intézményekben tanulók száma 2001 és 2011 között csaknem 30 százalékkal nőtt, és a legutóbbi szemeszterben elérte a 2,5 millió főt. Az érettségizők száma az utóbbi években rendre félmillió körül alakult, a német statisztikai hivatal szerdán megjelent adatai szerint tavaly 498 400 volt. A felsőoktatási tandíj intézménye az ezredforduló után elterjedt, majd lassan megszűnt Németországban. Az intézmény "fénykorában", a kétezres évek közepén a 16-ból 7 tartomány egyetemein, főiskoláin kellett fizetni a tanulásért, az idén viszont az utolsó két tartományban, Alsó-Szászországban és Bajorországban is döntést hoztak a tandíj eltörléséről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.