Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen

Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität Berlin - TU), és akár vizsgát is...

  • MTI

Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität Berlin - TU), és akár vizsgát is tehetnek a hallgatott tárgyakból. Az Egyetemi tanulmányok 16 éves kortól című programban felső tagozatos gimnazisták vehetnek részt a gimnázium engedélyével. A TU az áprilisban kezdődő nyári szemeszterben több mint hetven kurzust nyit meg az érdeklődők előtt. A gimnazisták ingyen tanulhatnak, és a fővárosi egyetem a nem berlini, hanem Brandenburg tartományi diákoknak megtéríti az utazási költségeket.

A program célja, hogy már jóval a felvételi időszak előtt kapcsolat alakuljon ki az egyetem és a leendő hallgató között, aki így már gimnazista korában megtapasztalhatja a felsőoktatási tanulmányok természetét. A gimnazisták vizsgázhatnak is a választott tárgyakból, teljesítményük pedig beleszámít az egyetemi képzésbe, ha az érettségi után a TU-ra iratkoznak be. 

A 2006-ban indult programban eddig csaknem 900 gimnazista vett részt. A jelentkezők a következő félévben elvégezhetik például a Bevezetés a filozófiába című kurzust, de választhatnak tárgyakat akár az építészmérnöki vagy az informatikusi képzési programból is.

A német felsőoktatási intézményekben tanulók száma 2001 és 2011 között csaknem 30 százalékkal nőtt, és a legutóbbi szemeszterben elérte a 2,5 millió főt. Az érettségizők száma az utóbbi években rendre félmillió körül alakult, a német statisztikai hivatal szerdán megjelent adatai szerint tavaly 498 400 volt. A felsőoktatási tandíj intézménye az ezredforduló után elterjedt, majd lassan megszűnt Németországban. Az intézmény "fénykorában", a kétezres évek közepén a 16-ból 7 tartomány egyetemein, főiskoláin kellett fizetni a tanulásért, az idén viszont az utolsó két tartományban, Alsó-Szászországban és Bajorországban is döntést hoztak a tandíj eltörléséről.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.