Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen

Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität Berlin - TU), és akár vizsgát is...

  • MTI

Gimnazisták is tanulhatnak a berlini műszaki egyetemen (Technische Universität Berlin - TU), és akár vizsgát is tehetnek a hallgatott tárgyakból. Az Egyetemi tanulmányok 16 éves kortól című programban felső tagozatos gimnazisták vehetnek részt a gimnázium engedélyével. A TU az áprilisban kezdődő nyári szemeszterben több mint hetven kurzust nyit meg az érdeklődők előtt. A gimnazisták ingyen tanulhatnak, és a fővárosi egyetem a nem berlini, hanem Brandenburg tartományi diákoknak megtéríti az utazási költségeket.

A program célja, hogy már jóval a felvételi időszak előtt kapcsolat alakuljon ki az egyetem és a leendő hallgató között, aki így már gimnazista korában megtapasztalhatja a felsőoktatási tanulmányok természetét. A gimnazisták vizsgázhatnak is a választott tárgyakból, teljesítményük pedig beleszámít az egyetemi képzésbe, ha az érettségi után a TU-ra iratkoznak be. 

A 2006-ban indult programban eddig csaknem 900 gimnazista vett részt. A jelentkezők a következő félévben elvégezhetik például a Bevezetés a filozófiába című kurzust, de választhatnak tárgyakat akár az építészmérnöki vagy az informatikusi képzési programból is.

A német felsőoktatási intézményekben tanulók száma 2001 és 2011 között csaknem 30 százalékkal nőtt, és a legutóbbi szemeszterben elérte a 2,5 millió főt. Az érettségizők száma az utóbbi években rendre félmillió körül alakult, a német statisztikai hivatal szerdán megjelent adatai szerint tavaly 498 400 volt. A felsőoktatási tandíj intézménye az ezredforduló után elterjedt, majd lassan megszűnt Németországban. Az intézmény "fénykorában", a kétezres évek közepén a 16-ból 7 tartomány egyetemein, főiskoláin kellett fizetni a tanulásért, az idén viszont az utolsó két tartományban, Alsó-Szászországban és Bajorországban is döntést hoztak a tandíj eltörléséről.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.