A felsőoktatási szakkollégiumi rendszer "gazdátlanságára", illetve a szabályozás és a finanszírozás ebből eredő...
A felsőoktatási szakkollégiumi rendszer "gazdátlanságára", illetve a szabályozás és a finanszírozás ebből eredő problémáira hívta fel a figyelmet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából készült kutatás.
A szakkollégiumok finanszírozása változó formákban jelent meg az elmúlt évtizedben - olvasható az összegzésben, amely megállapítja: állami támogatás 2003 óta van - 2011-ben nem volt -, mennyisége azonban előre nem kalkulálható és ingadozó.
A felmérésben kitértek arra is, hogy a felsőoktatási intézmények és a szakkollégiumok viszonya problematikus. A fenntartói szemlélet a szakkollégiumoknak az egyetemi bürokráciába, szervezeti rendbe való integrációját vonná maga után, ugyanakkor ezzel pontosan a szakkollégium méretéből, működésének módjából adódó előnyök kerülnek veszélybe - hívták fel a figyelmet.
A legnagyobb nehézségek az épület és az infrastruktúra fenntartása területén jelentkeznek - tartalmazza a kutatás, amely szerint emellett gondot okoz a szakmai, tartalmi tevékenységekre fordítható összegek ingadozása, a tervezhetőség hiánya. A támogatási összegek növelésének igényénél jelentősebb a kiszámíthatóság iránti igény - rögzítették.
Az elmúlt évi kutatás során 48 intézmény és 632 hallgató bevonásával vizsgálták a szakkollégiumok típusait, azok felsőoktatási intézményekhez való kapcsolódását, a szakkollégiumi képzés és a formális képzés egymáshoz való viszonyát.
Az összegzés szerint 90-100, magát szakkollégiumként meghatározó intézmény 5500-6000 taggal működhet ma Magyarországon. "A szakkollégiumok a felsőoktatási tehetséggondozás hiányosságait kezelni szándékozó, magas színvonalú szakmai képzést nagy költséghatékonyság mellett végző intézmények" - állapították meg.
A kutatás kitért arra is, hogy "a társadalmi problémák iránt érzékeny értelmiség nevelése olyan cél, amely a szakkollégiumok minden típusának törekvései között felbukkan". Negyvenkét kollégium részt vesz valamilyen önkéntes program, vagy nem csupán a szakkollégistákat érintő közéleti program (például konferenciák, kulturális rendezvények) szervezésében. A válaszadó hallgatók 41 százaléka önkénteskedik a szakkollégiumon kívül is. Ez jelentősen meghaladja az egyébként is csökkenő tendenciát mutató teljes populációs (11,9 százalék) adatokat.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
