Mikor pihenhettek még 2026-ban? Itt van az összes hosszú hétvége és tanítási szünet
Még három hosszabb pihenő vár rátok idén: mutatjuk a dátumokat.
A felsőoktatási szakkollégiumi rendszer "gazdátlanságára", illetve a szabályozás és a finanszírozás ebből eredő problémáira hívta fel a figyelmet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából készült kutatás.
A szakkollégiumok finanszírozása változó formákban jelent meg az elmúlt évtizedben - olvasható az összegzésben, amely megállapítja: állami támogatás 2003 óta van - 2011-ben nem volt -, mennyisége azonban előre nem kalkulálható és ingadozó.
A felmérésben kitértek arra is, hogy a felsőoktatási intézmények és a szakkollégiumok viszonya problematikus. A fenntartói szemlélet a szakkollégiumoknak az egyetemi bürokráciába, szervezeti rendbe való integrációját vonná maga után, ugyanakkor ezzel pontosan a szakkollégium méretéből, működésének módjából adódó előnyök kerülnek veszélybe - hívták fel a figyelmet.
A legnagyobb nehézségek az épület és az infrastruktúra fenntartása területén jelentkeznek - tartalmazza a kutatás, amely szerint emellett gondot okoz a szakmai, tartalmi tevékenységekre fordítható összegek ingadozása, a tervezhetőség hiánya. A támogatási összegek növelésének igényénél jelentősebb a kiszámíthatóság iránti igény - rögzítették.
Az elmúlt évi kutatás során 48 intézmény és 632 hallgató bevonásával vizsgálták a szakkollégiumok típusait, azok felsőoktatási intézményekhez való kapcsolódását, a szakkollégiumi képzés és a formális képzés egymáshoz való viszonyát.
Az összegzés szerint 90-100, magát szakkollégiumként meghatározó intézmény 5500-6000 taggal működhet ma Magyarországon. "A szakkollégiumok a felsőoktatási tehetséggondozás hiányosságait kezelni szándékozó, magas színvonalú szakmai képzést nagy költséghatékonyság mellett végző intézmények" - állapították meg.
A kutatás kitért arra is, hogy "a társadalmi problémák iránt érzékeny értelmiség nevelése olyan cél, amely a szakkollégiumok minden típusának törekvései között felbukkan". Negyvenkét kollégium részt vesz valamilyen önkéntes program, vagy nem csupán a szakkollégistákat érintő közéleti program (például konferenciák, kulturális rendezvények) szervezésében. A válaszadó hallgatók 41 százaléka önkénteskedik a szakkollégiumon kívül is. Ez jelentősen meghaladja az egyébként is csökkenő tendenciát mutató teljes populációs (11,9 százalék) adatokat.
