Egy gép, ami megmondja, ki tudja elvégezni az egyetemet

Előfordulhat, hogy egy gép jobban ismeri az emberi viselkedést, mint egy másik ember? Az MIT kutatói most egy lépéssel közelebb kerületek ehhez az ijesztő forgatókönyvhöz. Egy masina elég pontosan meg tudta mondani, mely hallgatók véreznek el az adott kurzuson. Küszöbön az intelligens robotok kora?

  • Eduline
Wikipedia

A Massachusetts Institute of Technology kutatói kifejlesztettek egy masinát, ami sokkal gyorsabban, ráadásul pontosabban következtet egy ember várható viselkedésére, mint maguk az emberek.

Persze a tudomány régóta használ gépeket komoly adatmennyiségek elemzésére, de mindig az embernek kellett megadnia, hogy mik azok az adatok, amiket össze kell vetni – egészen idáig. Az MIT most folyó kutatása ugyanis most az emberi tényezőt iktatná ki az ilyen folyamatokból, és úgy tűnik, ez sikerül is nekik.

De hogyan is működik az egyetem új szuperprogramja? A tesztek során a kutatók különféle feladatokat adtak embereknek és a gépnek is, és azt nézték, hogy ki oldja meg hamarabb, és pontosabban ezeket.

Az egyik tesztfeladat az volt, hogy megmondják, hogy egy adott hallgató milyen eséllyel veszi az akadályokat egy online kurzuson. Ehhez a legjobb támpont az volt, hogy hányszor és mennyi ideig olvassák a feltöltött jegyzeteket a hallgatók, és mennyire későn állnak neki tanulni a vizsga időpontjához képest. Ez a két indikátor volt a legalkalmasabb arra, hogy ki lehessen számolni, mennyi esélye van a tanulónak. Igen ám, de ezeket a tényezőket eddig az embereknek kellett megadniuk a gépnek. Az MIT új programja azonban ezt magától is kitalálta, és alkalmazta.

Az eredmény megdöbbentő. A programban résztvevő 906 kutatói csoportból alig 300-an tudtak csak pontosabb becslést adni a hallgatók várható eredményeiről, mint a masina. Ráadásul míg az embereknek gyakran hónapokba telt, mire megtalálták a megfelelő képletet, a gépnek ehhez 2-12 órára volt csupán szüksége.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.