Egy gép, ami megmondja, ki tudja elvégezni az egyetemet

Előfordulhat, hogy egy gép jobban ismeri az emberi viselkedést, mint egy másik ember? Az MIT kutatói most egy lépéssel közelebb kerületek ehhez az ijesztő forgatókönyvhöz. Egy masina elég pontosan meg tudta mondani, mely hallgatók véreznek el az adott kurzuson. Küszöbön az intelligens robotok kora?

  • Eduline
Wikipedia
A Massachusetts Institute of Technology kutatói kifejlesztettek egy masinát, ami sokkal gyorsabban, ráadásul pontosabban következtet egy ember várható viselkedésére, mint maguk az emberek.

Persze a tudomány régóta használ gépeket komoly adatmennyiségek elemzésére, de mindig az embernek kellett megadnia, hogy mik azok az adatok, amiket össze kell vetni – egészen idáig. Az MIT most folyó kutatása ugyanis most az emberi tényezőt iktatná ki az ilyen folyamatokból, és úgy tűnik, ez sikerül is nekik.

De hogyan is működik az egyetem új szuperprogramja? A tesztek során a kutatók különféle feladatokat adtak embereknek és a gépnek is, és azt nézték, hogy ki oldja meg hamarabb, és pontosabban ezeket.

Az egyik tesztfeladat az volt, hogy megmondják, hogy egy adott hallgató milyen eséllyel veszi az akadályokat egy online kurzuson. Ehhez a legjobb támpont az volt, hogy hányszor és mennyi ideig olvassák a feltöltött jegyzeteket a hallgatók, és mennyire későn állnak neki tanulni a vizsga időpontjához képest. Ez a két indikátor volt a legalkalmasabb arra, hogy ki lehessen számolni, mennyi esélye van a tanulónak. Igen ám, de ezeket a tényezőket eddig az embereknek kellett megadniuk a gépnek. Az MIT új programja azonban ezt magától is kitalálta, és alkalmazta.

Az eredmény megdöbbentő. A programban résztvevő 906 kutatói csoportból alig 300-an tudtak csak pontosabb becslést adni a hallgatók várható eredményeiről, mint a masina. Ráadásul míg az embereknek gyakran hónapokba telt, mire megtalálták a megfelelő képletet, a gépnek ehhez 2-12 órára volt csupán szüksége.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.