Ma kellene nyilvánossá tenni az új felsőoktatási stratégiát, ám az Átlátszó Oktatás hamarabb megszerezte a dokumentumot. Eszerint bevezetnék a konzisztóriumi rendszert, ami részben átvenné a rektori feladatokat: mint például az intézményi stratégiai döntések megalapozását, vagy a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.
A konzisztórium jogköre lényegét tekintve megegyezik a kancelláréval, ezért lényegét tekintve felesleges ilyen formában bevezetni. Ezzel csak egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerülne az egyetemekre – a testületből pedig teljesen kihagynák a hallgatók képviselőit.
A rektornak nem lenne egyetértési joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol.
Így tehát ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. A miniszter által delegált tagok mandátuma egyébként öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
