Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kiszivárgott az új felsőoktatási stratégia, melynek egyik pontja a konzisztóriumi rendszer bevezetése, mellyel a rektorok munkáját tennék lehetetlenné és egy újabb kormányzati ellenőrző szervet ültetnének az egyetemekre.

Ma kellene nyilvánossá tenni az új felsőoktatási stratégiát, ám az Átlátszó Oktatás hamarabb megszerezte a dokumentumot. Eszerint bevezetnék a konzisztóriumi rendszert, ami részben átvenné a rektori feladatokat: mint például az intézményi stratégiai döntések megalapozását, vagy a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.
A konzisztórium jogköre lényegét tekintve megegyezik a kancelláréval, ezért lényegét tekintve felesleges ilyen formában bevezetni. Ezzel csak egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerülne az egyetemekre – a testületből pedig teljesen kihagynák a hallgatók képviselőit.
A rektornak nem lenne egyetértési joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol.
Így tehát ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. A miniszter által delegált tagok mandátuma egyébként öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.