Kiszivárgott az új felsőoktatási stratégia, melynek egyik pontja a konzisztóriumi rendszer bevezetése, mellyel a rektorok munkáját tennék lehetetlenné és egy újabb kormányzati ellenőrző szervet ültetnének az egyetemekre.
Ma kellene nyilvánossá tenni az új felsőoktatási stratégiát, ám az Átlátszó Oktatás hamarabb megszerezte a dokumentumot. Eszerint bevezetnék a konzisztóriumi rendszert, ami részben átvenné a rektori feladatokat: mint például az intézményi stratégiai döntések megalapozását, vagy a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.
A konzisztórium jogköre lényegét tekintve megegyezik a kancelláréval, ezért lényegét tekintve felesleges ilyen formában bevezetni. Ezzel csak egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerülne az egyetemekre – a testületből pedig teljesen kihagynák a hallgatók képviselőit.
A rektornak nem lenne egyetértési joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol.
Így tehát ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. A miniszter által delegált tagok mandátuma egyébként öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
