Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb egyetemi szakokért 2013-ban

Pár hét múlva startol az idei keresztféléves felvételi, ezért utánajártunk, melyek voltak a legnépszerűbb szakok 2012-ben, és mekkora az önköltség összege ezeken a képzéseken.

  • Eduline
HVG Archvív

Több mint 6400-an jelentkeztek a 2012 februárjában induló keresztféléves képzésekre. A legtöbb felvételizőt a gazdaságtudományi szakok vonzották, de nagy volt az érdeklődés a műszaki, az agrár- és a pedagógusképzések iránt is.

A népszerűségi verseny abszolút győztese a gazdálkodási és menedzsment alapszak, ide összesen 194-en, első helyen 132-en adták be a jelentkezésüket. Andragógiára 109-en, turizmus-vendéglátás, illetve kommunikáció és médiatudomány szakra egyaránt 91-en jelentkeztek. Az ötödik legnépszerűbb alapszak pedig a kereskedelem és marketing volt, ide 88-an akartak bekerülni.

Ennyit kell fizetni

A gazdálkodási és menedzsment alapszakért 2012-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 300 ezer, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 216 ezer, a Debreceni Egyetemen pedig 150 ezer forintot kell fizetni - félévenként. Az andragógia alapképzés az ELTE-n 165 ezer, a szegedi egyetemen 150 ezer, a Szent István Egyetemen pedig 115 ezer forintba kerül szemeszterenként.

 A turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing alapszakért félévente 150 és 350 ezer forint közötti összeget kell fizetni, kommunikáció és médiatudomány szakon pedig 130 és 300 ezer forint közötti összegért lehet tanulni. Mit kell tudni a keresztféléves felvételiről és a pontszámításról? Összefoglalónkat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.