Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egekbe szöktek az albérletárak a fővárosban és az egyetemi városokban. Aki nem kap koleszt, annak bizony 140-190 ezer forintot is fizetnie kell.

Budapesten és több egyetemi városban - például Pécsen, Debrecenben, Szegeden - 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja - derül ki az ingatlan.com július végén, augusztus elején készült felméréséből.
Az elemzés szerint a legtöbb egyetemi városban is nőttek az árak, és további drágulás várható. A közlemény szerint az idén Budapesten "nagyon felkúsztak az árak", a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. A nagyobb, 60-79 négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint a kínálati átlagár, ami 4 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.
Győrben olcsóbb lett az albi
Az ingatlanpiaci portál összeállítása szerint Győrben a 40-59 négyzetméteres alapterületű lakásokat átlagosan 106 ezer forintért kínálják, a 60-79 négyzetmétereseket 130 ezer forintért. Ezek az árak elmaradnak a tavaly szeptemberi értékektől, akkor a kisebb lakásoknál az elkért bérleti díj 120, a nagyobbaknál 140 ezer forint volt.
Debrecenben a kisebb lakások átlagos havi bérleti díja a tavalyi 82 ezer forintról 90 ezer forintra nőtt, a nagyobb lakásoknál nem volt változás, 110 ezer forinton maradt a kínálati ár.
Pécsett nagyot ugrottak az árak
Pécsett a kisebb - 40-59 négyzetméteres - lakások átlagos bérleti díja 80 ezer forintra nőtt a tavaly szeptemberi 60 ezer forintról, ami 33 százalékos emelkedés. A nagyobb lakások esetében 90 ezer forintra nőttek az átlagos bérleti díjak a tavaly szeptemberi 80 ezer forintról, 13 százalékos emelkedés volt.
Szegeden is nőttek az árak, a kisebb lakáskategóriában 17 százalékkal, 60 ezerről 70 ezer forintra, a nagyobb lakások esetekben pedig 13 százalékkal, 75 ezerről 85 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti díj - olvasható a tájékoztatásban.
Balogh László, az ingatlan.com szakértője a közleményben felhívta a figyelmet, hogy az említett árak átlagokat mutatnak egy-egy ingatlantípus esetében, de ezeken belül igen nagy a szórás. Hozzátette, hogy az iskolakezdés előtt minden évben érzékelhető az albérletvadászat hatása, az idén 20 százalékkal emelkedett a kiadó lakások iráni kereslet.
A szakember rámutatott arra is, hogy a fővárosban egyre többen adják ki pár napra a lakásukat külföldieknek turisztikai céllal, ami felfelé hajtja az árakat. Emellett a bérleti díjak emelkedését a hiányzó lakásépítések is fűtik.
A hivatalos adatok szerint tavaly országszerte 8,3 ezer lakás épült, szemben a válság előtti évi 35,5-43 ezerrel. Az ingatlan.com szakértője szerint a lakásépítések fellendülésével kiegyensúlyozottabbá válhat az ingatlanpiac a következő évtizedben, amelyen a piac ciklikussága miatt további drágulás várható.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.