Az Európai Bizottság elkészítette oktatási országjelentését Magyarországról, első körben a felsőoktatás problémiáiról lesz szó.Legfőképp a diplomások arányának növelését jelölte meg fejlesztendő területként az Európai Bizottság, emellett sereghajtók között vagyunk az élethosszig tartó tanulásban.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született az alapfokú, középfokú és a felsőoktatás terén. Zupkó úgy vélte, hogy a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi, ágazati szervezetek és a bizottság között.
Az egyetemre, főiskolára való bejutás esélyét nagyban meghatározza, hogy milyen társadalmi háttérrel rendelkezik egy diák. Például sokkal nehezebben juthat el nyelvvizsgáig egyetem előtt az a szerényebb sorsú diák, akinek szülei nem tudják megfizetni a különórákat, de ez igaz bármilyen más szaktárgyra. A részletekről a közoktatást boncolgató szerdai cikkünkben lesz szó.
A 30-34 éves korosztályban a diplomások arányának növelésében sikerült eredményeket elérni, 2011 és 2014 között jelentősen, 6 százalékponttal, 34,1 százalékra sikerült javítani az országos átlagot - derül ki a jelentésből, amely szerint azonban Magyarország még mindig elmarad az uniós átlagtól 4 százalékkal. A kutatások azt prognosztizálják, hogy az átlagtól eltérés tovább fog nőni, egyrészt a demográfiai trendek miatt, másrészt a felsőoktatásban részt vevők számát tekintve. Az elmúlt évek intézkedései, amelyek megnehezítették a felsőoktatásba bejutást (emelkedő ponthatárok, ösztöndíjhelyek korlátozása), valamint a magas lemorzsolódás a felsőoktatásban mind az EU-átlagtól történő lemaradást erősítik.
Ehhez kapcsolódok, hogy a korábbi kormányok is csak megcélozták az uniós átlaghoz való igazodást, deklaráltam nem kötelező ezt elérni. Az uniós igazgatás feladata, hogy fenntartsa a 37-40 százalék között átlagot, ehhez minden ország mésként járulhat hozzá, de lehetőség szerint ehhez kell igazodnia a gyengébb számokat produkálóknak.
A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése.
A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.
Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
