Érvénytelenítette a miskolci rektorválasztás eredményét a miniszter

Szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter érvénytelenítette a Miskolci Egyetem rektorválasztásának eredményét...

  • Eduline
Wikipedia

Szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter érvénytelenítette a Miskolci Egyetem rektorválasztásának eredményét, mivel az egyik szenátusi tag nem megfelelő minősítésben adta le a szavazatát - írja az Átlátszó Oktatás blog.

A rektori tisztségre az egyetem három kari vezetője, professzora nyújtotta be pályázatát. A Miskolci Egyetem szenátusa a pályázatok alapján március 6-án Illés Bélának 21, Palotás Árpád Bencének 8, Barkai Lászlónak pedig 7 szavazatot adott. Az új rektorról, aki eredetileg július 1-jén lépett volna hivatalba, a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Debreceni Egyetemen Balog Zoltán fölülírta a szenátus döntését: erről itt olvashattok.

Minisztériumi források szerint a rektorválasztás és az egyetemi szerződések körül kirobbant botrány is szerepet játszott a döntésben. Intézményi források szerint a végső lökést egy 30 oldalas "jelentés" adta, amelyet egy egyetemi dolgozó állított össze és küldött el a miniszternek.

Ezt követően a rektor zárolta az egy hónappal ezelőtt kirúgott főtitkár irodáját. Az Átlátszó Oktatás úgy tudja, a volt főtitkár eltávolítása sem volt teljesen megalapozatlan, mivel a Miskolci Egyetem Belső Ellenőrzési Osztálya a volt főtitkár több szerződése miatt is büntetőfeljelentés megtételét javasolta az egyetem vezetésének.

Csütörtökön az egyik miskolci dékánhelyettes arról beszélt, hogy most senki sem tudja, mi lesz az egyetem sorsa. Megemlítette, hogy a következő egy évben valószínűleg megbízott rektor fogja irányítani az egyetemet. A boon.hu pénteken a minisztérium sajtóirodájától azt a tájékoztatást kapta, hogy Balog Zoltán az egyetem új rektori pályázat kiírását kezdeményezte, mivel a jelöltek pályázati anyagaiban nem kaptak kellő hangsúlyt a gazdasági és pénzügyi szempontok.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.