Átlagosan évi 250 ezer fontot, vagyis 92 millió forintot keresnek a legjobb brit egyetemek vezetői, miközben sok...
Átlagosan évi 250 ezer fontot, vagyis 92 millió forintot keresnek a legjobb brit egyetemek vezetői, miközben sok oktatónak csökken a fizetése, a tandíj maximális összegét pedig háromszorosára emelték - írja a Telegraph.
Az egyetemi vezetők fizetése és juttatásai az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan ötezer fonttal (1,8 millió forinttal) nőttek. Az Oxford rektora keres a legjobban, ő a 2011/12-es tanévben összesen 424 ezer fontot (156 millió forintot) tehetett zsebre - ez a miniszterelnök fizetésének háromszorosa. A Birminghami Egyetem rektora 406 ezer, a Cambridge-é pedig 271 ezer fontot keresett. Az Ohiói Egyetem rektora majdnem kétmilliárd forintot költött az intézmény pénzéből utazásokra és "fontos" kiegészítőkre: erről itt olvashattok.
"Elfogadhatatlan, hogy a rektorok fizetése emelkedik, miközben több oktató reálbére csökkent, a hallgatóknak pedig a korábbi háromezer helyett 2012-től kezdve kilencezer fontot (3,3 millió forintot) kell fizetniük egy tanévért" - mondta Sally Hunt, a University and College Union titkára.
A Universities UK nevű szervezet szerint azonban a fizetések összhangban vannak a többi ország egyetemi vezetőinek bérével. Mennyit keresnek a rektorok itthon? Erről itt olvashattok.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
