Mennyit keresnek a rektorok? A legjobban fizetett egyetemi vezetők Nagy-Britanniában

Átlagosan évi 250 ezer fontot, vagyis 92 millió forintot keresnek a legjobb brit egyetemek vezetői, miközben sok...

  • Eduline
Oxford: a miniszterelnök fizetésének háromszorosát keresi a rektor
Wikipedia

Átlagosan évi 250 ezer fontot, vagyis 92 millió forintot keresnek a legjobb brit egyetemek vezetői, miközben sok oktatónak csökken a fizetése, a tandíj maximális összegét pedig háromszorosára emelték - írja a Telegraph.

Az egyetemi vezetők fizetése és juttatásai az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan ötezer fonttal (1,8 millió forinttal) nőttek. Az Oxford rektora keres a legjobban, ő a 2011/12-es tanévben összesen 424 ezer fontot (156 millió forintot) tehetett zsebre - ez a miniszterelnök fizetésének háromszorosa. A Birminghami Egyetem rektora 406 ezer, a Cambridge-é pedig 271 ezer fontot keresett. Az Ohiói Egyetem rektora majdnem kétmilliárd forintot költött az intézmény pénzéből utazásokra és "fontos" kiegészítőkre: erről itt olvashattok.

"Elfogadhatatlan, hogy a rektorok fizetése emelkedik, miközben több oktató reálbére csökkent, a hallgatóknak pedig a korábbi háromezer helyett 2012-től kezdve kilencezer fontot (3,3 millió forintot) kell fizetniük egy tanévért" - mondta Sally Hunt, a University and College Union titkára.

A Universities UK nevű szervezet szerint azonban a fizetések összhangban vannak a többi ország egyetemi vezetőinek bérével. Mennyit keresnek a rektorok itthon? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.