Mennyit keresnek a rektorok? A legjobban fizetett egyetemi vezetők Nagy-Britanniában

Átlagosan évi 250 ezer fontot, vagyis 92 millió forintot keresnek a legjobb brit egyetemek vezetői, miközben sok...

  • Eduline
Oxford: a miniszterelnök fizetésének háromszorosát keresi a rektor
Wikipedia

Átlagosan évi 250 ezer fontot, vagyis 92 millió forintot keresnek a legjobb brit egyetemek vezetői, miközben sok oktatónak csökken a fizetése, a tandíj maximális összegét pedig háromszorosára emelték - írja a Telegraph.

Az egyetemi vezetők fizetése és juttatásai az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan ötezer fonttal (1,8 millió forinttal) nőttek. Az Oxford rektora keres a legjobban, ő a 2011/12-es tanévben összesen 424 ezer fontot (156 millió forintot) tehetett zsebre - ez a miniszterelnök fizetésének háromszorosa. A Birminghami Egyetem rektora 406 ezer, a Cambridge-é pedig 271 ezer fontot keresett. Az Ohiói Egyetem rektora majdnem kétmilliárd forintot költött az intézmény pénzéből utazásokra és "fontos" kiegészítőkre: erről itt olvashattok.

"Elfogadhatatlan, hogy a rektorok fizetése emelkedik, miközben több oktató reálbére csökkent, a hallgatóknak pedig a korábbi háromezer helyett 2012-től kezdve kilencezer fontot (3,3 millió forintot) kell fizetniük egy tanévért" - mondta Sally Hunt, a University and College Union titkára.

A Universities UK nevű szervezet szerint azonban a fizetések összhangban vannak a többi ország egyetemi vezetőinek bérével. Mennyit keresnek a rektorok itthon? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna