Eltűnnek a hallgatók az egyetemekről: itt vannak a friss adatok

Egyre kevesebb a hallgató az egyetemeken és főiskolákon – ez derült ki a most kiadott statisztikai adatokból.

  • Eduline
Fülöp Máté

Kiadta az Emberi Források Minisztériuma a felsőoktatási statisztikai gyorstájékoztatót a 2015/2016-os tanév elejéről. Eből jól látszik, hogy folytatódott a 2006-ban kezdődött hallgatói létszámcsökkenés. A mostani tanév elején több mint 11 ezerrel kevesebben iratkoztak be a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, ez 3,7 százalékos csökkenést mutat. Készüljetek, nehezebb lesz a felvételi

Nappali munkarendben 7 145 hallgatóval 3,3 %-kal, estin 98 fővel 2,7 %-kal, míg levelezőn 2434 fővel 3,2 %-kal csökkent a hallgatók létszáma. A legnagyobb arányú, 15,2 %-os létszámcsökkenés a távoktatáson figyelhető meg, ahol 1531 hallgatóval tanul kevesebb idén ősszel, mint egy évvel ezelőtt. A felsőoktatás csak a kiváltságosoknak lesz elérhető a kormány terve szerint

Az adatokból az is látszik, hogy a hallgatók 57,5 százaléka államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas és közszolgálati ösztöndíjas képzéseken vesz részt, ez az arány egy hajszállal magasabb, mint a tavalyi, amikor 57,1 százalék volt. Ilyen változások várnak az egyetemistákra a 2015/2016-os tanévben

A felsőoktatási intézményekben 11 977 hallgató vesz részt felsőoktatási szakképzésben, ez a beiratkozott hallgatók 4,1 %-a. A többi képzési szinten a létszám a következőképpen alakul: 181 283 hallgató alapképzésben (61,4 %), 37 182 hallgató mesterképzésben (12,6 %), 38 479 hallgató osztatlan képzésben (13,0 %) vesz részt. 2186 hallgató főiskolai (0,7 %), 399 hallgató egyetemi szintű (0,1 %) programokban folytat tanulmányokat, 16 487 hallgató szakirányú továbbképzésben (5,6 %), további 7323 hallgató pedig PhD, DLA képzésben (2,5 %) folytat tanulmányokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu