Eltűnnek a hallgatók az egyetemekről: itt vannak a friss adatok

Egyre kevesebb a hallgató az egyetemeken és főiskolákon – ez derült ki a most kiadott statisztikai adatokból.

  • Eduline
Fülöp Máté

Kiadta az Emberi Források Minisztériuma a felsőoktatási statisztikai gyorstájékoztatót a 2015/2016-os tanév elejéről. Eből jól látszik, hogy folytatódott a 2006-ban kezdődött hallgatói létszámcsökkenés. A mostani tanév elején több mint 11 ezerrel kevesebben iratkoztak be a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, ez 3,7 százalékos csökkenést mutat. Készüljetek, nehezebb lesz a felvételi

Nappali munkarendben 7 145 hallgatóval 3,3 %-kal, estin 98 fővel 2,7 %-kal, míg levelezőn 2434 fővel 3,2 %-kal csökkent a hallgatók létszáma. A legnagyobb arányú, 15,2 %-os létszámcsökkenés a távoktatáson figyelhető meg, ahol 1531 hallgatóval tanul kevesebb idén ősszel, mint egy évvel ezelőtt. A felsőoktatás csak a kiváltságosoknak lesz elérhető a kormány terve szerint

Az adatokból az is látszik, hogy a hallgatók 57,5 százaléka államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas és közszolgálati ösztöndíjas képzéseken vesz részt, ez az arány egy hajszállal magasabb, mint a tavalyi, amikor 57,1 százalék volt. Ilyen változások várnak az egyetemistákra a 2015/2016-os tanévben

A felsőoktatási intézményekben 11 977 hallgató vesz részt felsőoktatási szakképzésben, ez a beiratkozott hallgatók 4,1 %-a. A többi képzési szinten a létszám a következőképpen alakul: 181 283 hallgató alapképzésben (61,4 %), 37 182 hallgató mesterképzésben (12,6 %), 38 479 hallgató osztatlan képzésben (13,0 %) vesz részt. 2186 hallgató főiskolai (0,7 %), 399 hallgató egyetemi szintű (0,1 %) programokban folytat tanulmányokat, 16 487 hallgató szakirányú továbbképzésben (5,6 %), további 7323 hallgató pedig PhD, DLA képzésben (2,5 %) folytat tanulmányokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.