Egyre kevesebb a hallgató az egyetemeken és főiskolákon – ez derült ki a most kiadott statisztikai adatokból.
Kiadta az Emberi Források Minisztériuma a felsőoktatási statisztikai gyorstájékoztatót a 2015/2016-os tanév elejéről. Eből jól látszik, hogy folytatódott a 2006-ban kezdődött hallgatói létszámcsökkenés. A mostani tanév elején több mint 11 ezerrel kevesebben iratkoztak be a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, ez 3,7 százalékos csökkenést mutat. Készüljetek, nehezebb lesz a felvételi
Nappali munkarendben 7 145 hallgatóval 3,3 %-kal, estin 98 fővel 2,7 %-kal, míg levelezőn 2434 fővel 3,2 %-kal csökkent a hallgatók létszáma. A legnagyobb arányú, 15,2 %-os létszámcsökkenés a távoktatáson figyelhető meg, ahol 1531 hallgatóval tanul kevesebb idén ősszel, mint egy évvel ezelőtt. A felsőoktatás csak a kiváltságosoknak lesz elérhető a kormány terve szerint
Az adatokból az is látszik, hogy a hallgatók 57,5 százaléka államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas és közszolgálati ösztöndíjas képzéseken vesz részt, ez az arány egy hajszállal magasabb, mint a tavalyi, amikor 57,1 százalék volt. Ilyen változások várnak az egyetemistákra a 2015/2016-os tanévben
A felsőoktatási intézményekben 11 977 hallgató vesz részt felsőoktatási szakképzésben, ez a beiratkozott hallgatók 4,1 %-a. A többi képzési szinten a létszám a következőképpen alakul: 181 283 hallgató alapképzésben (61,4 %), 37 182 hallgató mesterképzésben (12,6 %), 38 479 hallgató osztatlan képzésben (13,0 %) vesz részt. 2186 hallgató főiskolai (0,7 %), 399 hallgató egyetemi szintű (0,1 %) programokban folytat tanulmányokat, 16 487 hallgató szakirányú továbbképzésben (5,6 %), további 7323 hallgató pedig PhD, DLA képzésben (2,5 %) folytat tanulmányokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
