Elnököt választottak a HÖOK élére

Újraválasztották Gulyás Tibort a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökévé a szervezet jubileumi tisztújító közgyűlésén, szombaton Szegeden.

  • MTI
MTI / Kovács Attila

Az elnök a tanácskozás szünetében az MTI-nek az idén húszéves HÖOK elmúlt két esztendejéről kifejtette, a munka első szakasza önvizsgálatról szólt, etikai chartát, választási kódexet dolgoztak ki, módosították a rendezvényekkel kapcsolatos szabályzatokat.

Sikerült kialakítani egy olyan szakmai támogató rendszert, amely segíteni tudja a hallgatói önkormányzatokat. Ezzel párhuzamosan - a megalapozott érdekvédelmi álláspont kialakítása érdekében - minden a hallgatók számára fontos területen felmérések készültek. Kutatás vizsgálta az egyetemisták bevételeinek és kiadásainak alakulását, átfogó felmérés a hallgatói szolgáltatásokat, a kollégiumi kapacitásokat - közölte Gulyás Tibor.

A kormány készülő kollégium fejlesztési stratégiája is nagyban támaszkodik a HÖOK - a felmérések alapján elkészített - a kapacitások bővítésével, a szolgáltatások javításával kapcsolatos javaslataira - mondta az elnök, aki a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. A nyitott kérdések között említette Gulyás Tibor a tanárképzés helyzetét, melyben a hallgatói érdekképviseletnek sok feladata van még.

A HÖOK jubileumi közgyűlésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Kiss Tamást, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) alapító elnökét, kifejezve ezzel tiszteletüket a hatvanéves hallgatói mozgalom létrehozói felé. A HÖOK tiszteletbeli tagjává választott hat külhoni hallgatói szervezetet, melyek egy-egy mandátumot is kaptak, így ha ugyan csak szimbolikus mértékben, de részeseivé váltak a magyar hallgatókat érintő döntéshozatali folyamatnak - közölte az elnök.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.