Újraválasztották Gulyás Tibort a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökévé a szervezet jubileumi tisztújító közgyűlésén, szombaton Szegeden.
Az elnök a tanácskozás szünetében az MTI-nek az idén húszéves HÖOK elmúlt két esztendejéről kifejtette, a munka első szakasza önvizsgálatról szólt, etikai chartát, választási kódexet dolgoztak ki, módosították a rendezvényekkel kapcsolatos szabályzatokat.
Sikerült kialakítani egy olyan szakmai támogató rendszert, amely segíteni tudja a hallgatói önkormányzatokat. Ezzel párhuzamosan - a megalapozott érdekvédelmi álláspont kialakítása érdekében - minden a hallgatók számára fontos területen felmérések készültek. Kutatás vizsgálta az egyetemisták bevételeinek és kiadásainak alakulását, átfogó felmérés a hallgatói szolgáltatásokat, a kollégiumi kapacitásokat - közölte Gulyás Tibor.
A kormány készülő kollégium fejlesztési stratégiája is nagyban támaszkodik a HÖOK - a felmérések alapján elkészített - a kapacitások bővítésével, a szolgáltatások javításával kapcsolatos javaslataira - mondta az elnök, aki a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. A nyitott kérdések között említette Gulyás Tibor a tanárképzés helyzetét, melyben a hallgatói érdekképviseletnek sok feladata van még.
A HÖOK jubileumi közgyűlésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Kiss Tamást, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) alapító elnökét, kifejezve ezzel tiszteletüket a hatvanéves hallgatói mozgalom létrehozói felé. A HÖOK tiszteletbeli tagjává választott hat külhoni hallgatói szervezetet, melyek egy-egy mandátumot is kaptak, így ha ugyan csak szimbolikus mértékben, de részeseivé váltak a magyar hallgatókat érintő döntéshozatali folyamatnak - közölte az elnök.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
