Kötelező tárggyá tennék a biztonsági alapismereteket a hallgatóknak - Félelemre játszanak a fiatal politikusok
A kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete szerint az egyetemeknek és főiskoláknak be kellene vezetni a biztonsági alapismeretek oktatását, terrortámadást hoznak fel példaként.
Unyatyinszki György
Nagyszülők emlékezhetnem még arra, mikor a "békeharc" érdekében minden hallgatónak kötelező volt ismerni egyes lőfegyverek működését, azokat szét- és összeszerelni, esetleg használni is, nőknek és férfiaknak egyaránt. Az USA-ban pedig hasonló oktatáson sajátíthatták el a kisdiákok is a "hasra, fejet le" megoldást atomtámadások esetére.
A KDNP ifjai, a Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) némileg ebbe az irányba fogalmazott meg új javaslatot:
Az IKSZ olyan szakokon tartaná fontosnak bevezetni a biztonsági alapismeretek oktatását (kötelezően választható formában), ahol a végzettek a szakmájukból fakadóan sok emberért fognak a későbbiekben felelni. Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke példaként említette a pedagógusokat, s közlekedés-, építő, gépészmérnököket, orvosokat, logisztikai szakembereket, szociális munkásokat. Azt szeretnék, ha ezek a fiatalok tisztában lennének az alapfogalmakkal, a biztonsági ismeretekkel és módszerekkel.
A féléves képzésnek két eleme lenne, egyrészt átfogó képet kapnának a magyarországi jogi és biztonsági környezetről a hallgatók, másrészt szakma specifikus ismereteket tanulnának, ahol az adott munkakörhöz kapcsolódó legfontosabb témákról lenne szó.
Nacsa Lőrinc - a napokban tapasztalható kapányhangulatra rájátszva - példaként hozta fel egy lehetséges terrortámadás eshetőségét: Németországban például tanítják azt is, ha egy terrorista elragad egy kamiont, autópályán száguldani kezd vele és nem lehet megállítani, akkor szoftveren keresztül hogyan lehet megállítani vagy minimalizálni a kárt - írja az MTI beszámolója.
Tájékoztatása szerint a javaslatról egyeztettek az illetékes minisztériummal, ahol pozitívan fogadták a kezdeményezést.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
