Kötelező tárggyá tennék a biztonsági alapismereteket a hallgatóknak - Félelemre játszanak a fiatal politikusok
A kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete szerint az egyetemeknek és főiskoláknak be kellene vezetni a biztonsági alapismeretek oktatását, terrortámadást hoznak fel példaként.
Unyatyinszki György
Nagyszülők emlékezhetnem még arra, mikor a "békeharc" érdekében minden hallgatónak kötelező volt ismerni egyes lőfegyverek működését, azokat szét- és összeszerelni, esetleg használni is, nőknek és férfiaknak egyaránt. Az USA-ban pedig hasonló oktatáson sajátíthatták el a kisdiákok is a "hasra, fejet le" megoldást atomtámadások esetére.
A KDNP ifjai, a Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) némileg ebbe az irányba fogalmazott meg új javaslatot:
Az IKSZ olyan szakokon tartaná fontosnak bevezetni a biztonsági alapismeretek oktatását (kötelezően választható formában), ahol a végzettek a szakmájukból fakadóan sok emberért fognak a későbbiekben felelni. Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke példaként említette a pedagógusokat, s közlekedés-, építő, gépészmérnököket, orvosokat, logisztikai szakembereket, szociális munkásokat. Azt szeretnék, ha ezek a fiatalok tisztában lennének az alapfogalmakkal, a biztonsági ismeretekkel és módszerekkel.
A féléves képzésnek két eleme lenne, egyrészt átfogó képet kapnának a magyarországi jogi és biztonsági környezetről a hallgatók, másrészt szakma specifikus ismereteket tanulnának, ahol az adott munkakörhöz kapcsolódó legfontosabb témákról lenne szó.
Nacsa Lőrinc - a napokban tapasztalható kapányhangulatra rájátszva - példaként hozta fel egy lehetséges terrortámadás eshetőségét: Németországban például tanítják azt is, ha egy terrorista elragad egy kamiont, autópályán száguldani kezd vele és nem lehet megállítani, akkor szoftveren keresztül hogyan lehet megállítani vagy minimalizálni a kárt - írja az MTI beszámolója.
Tájékoztatása szerint a javaslatról egyeztettek az illetékes minisztériummal, ahol pozitívan fogadták a kezdeményezést.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.