Kötelező tárggyá tennék a biztonsági alapismereteket a hallgatóknak - Félelemre játszanak a fiatal politikusok
A kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete szerint az egyetemeknek és főiskoláknak be kellene vezetni a biztonsági alapismeretek oktatását, terrortámadást hoznak fel példaként.
Unyatyinszki György
Nagyszülők emlékezhetnem még arra, mikor a "békeharc" érdekében minden hallgatónak kötelező volt ismerni egyes lőfegyverek működését, azokat szét- és összeszerelni, esetleg használni is, nőknek és férfiaknak egyaránt. Az USA-ban pedig hasonló oktatáson sajátíthatták el a kisdiákok is a "hasra, fejet le" megoldást atomtámadások esetére.
A KDNP ifjai, a Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) némileg ebbe az irányba fogalmazott meg új javaslatot:
Az IKSZ olyan szakokon tartaná fontosnak bevezetni a biztonsági alapismeretek oktatását (kötelezően választható formában), ahol a végzettek a szakmájukból fakadóan sok emberért fognak a későbbiekben felelni. Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke példaként említette a pedagógusokat, s közlekedés-, építő, gépészmérnököket, orvosokat, logisztikai szakembereket, szociális munkásokat. Azt szeretnék, ha ezek a fiatalok tisztában lennének az alapfogalmakkal, a biztonsági ismeretekkel és módszerekkel.
A féléves képzésnek két eleme lenne, egyrészt átfogó képet kapnának a magyarországi jogi és biztonsági környezetről a hallgatók, másrészt szakma specifikus ismereteket tanulnának, ahol az adott munkakörhöz kapcsolódó legfontosabb témákról lenne szó.
Nacsa Lőrinc - a napokban tapasztalható kapányhangulatra rájátszva - példaként hozta fel egy lehetséges terrortámadás eshetőségét: Németországban például tanítják azt is, ha egy terrorista elragad egy kamiont, autópályán száguldani kezd vele és nem lehet megállítani, akkor szoftveren keresztül hogyan lehet megállítani vagy minimalizálni a kárt - írja az MTI beszámolója.
Tájékoztatása szerint a javaslatról egyeztettek az illetékes minisztériummal, ahol pozitívan fogadták a kezdeményezést.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
