Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete szerint az egyetemeknek és főiskoláknak be kellene vezetni a biztonsági alapismeretek oktatását, terrortámadást hoznak fel példaként.
Nagyszülők emlékezhetnem még arra, mikor a "békeharc" érdekében minden hallgatónak kötelező volt ismerni egyes lőfegyverek működését, azokat szét- és összeszerelni, esetleg használni is, nőknek és férfiaknak egyaránt. Az USA-ban pedig hasonló oktatáson sajátíthatták el a kisdiákok is a "hasra, fejet le" megoldást atomtámadások esetére.
A KDNP ifjai, a Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) némileg ebbe az irányba fogalmazott meg új javaslatot:
Az IKSZ olyan szakokon tartaná fontosnak bevezetni a biztonsági alapismeretek oktatását (kötelezően választható formában), ahol a végzettek a szakmájukból fakadóan sok emberért fognak a későbbiekben felelni. Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke példaként említette a pedagógusokat, s közlekedés-, építő, gépészmérnököket, orvosokat, logisztikai szakembereket, szociális munkásokat. Azt szeretnék, ha ezek a fiatalok tisztában lennének az alapfogalmakkal, a biztonsági ismeretekkel és módszerekkel.
A féléves képzésnek két eleme lenne, egyrészt átfogó képet kapnának a magyarországi jogi és biztonsági környezetről a hallgatók, másrészt szakma specifikus ismereteket tanulnának, ahol az adott munkakörhöz kapcsolódó legfontosabb témákról lenne szó.
Nacsa Lőrinc - a napokban tapasztalható kapányhangulatra rájátszva - példaként hozta fel egy lehetséges terrortámadás eshetőségét: Németországban például tanítják azt is, ha egy terrorista elragad egy kamiont, autópályán száguldani kezd vele és nem lehet megállítani, akkor szoftveren keresztül hogyan lehet megállítani vagy minimalizálni a kárt - írja az MTI beszámolója.
Tájékoztatása szerint a javaslatról egyeztettek az illetékes minisztériummal, ahol pozitívan fogadták a kezdeményezést.
Képek: a BME-s játékpisztolyos akción röhög az internet
Több tucat mém jelent meg a közösségi oldalakon és a blogokon, miután a terrorelhárítók kiürítették a Műegyetem egyik...
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.