Eléggé megugrott a diplomások aránya az EU-ban

Jelentősen megnövekedett a diplomások aránya az Európai Unióban a 30 és 34 év közötti lakosság körében - írta 2015-re vonatkozó kutatásainak eredményeit ismertetve az Eurostat szerdán.

  • MTI

Az EU statisztikai hivatala szerint a felsőfokú végzettségűek aránya az említett korcsoportban 2002-ben 23,6 százalék volt, tavalyra viszont már 38,7 százalékra emelkedett.

A diplomások aránya kiemelkedő mértékben emelkedett a nők között - a vizsgált időszakban 24,5 százalékról 43,4 százalékra -, és meghaladta az unió 2020-ra elérni kívánt célszámát. Az EU ugyanis célul tűzte ki, hogy az évtized végén a 30-34 éves korosztály tagjainak legalább 40 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezzen.

A férfiak tavaly még az előirányzott uniós célszám alatt maradtak, 34 százalékkal.

A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a szóban forgó életkorra diplomát szerzettek aránya a 2002-ben mért 14,4 százalékról 34,3 százalékra emelkedett 2015-ben. A nők esetében 16,1-ről 41 százalékra, a férfiaknál 12,8-ről 27,6-ra.

Az Eurostat adatai szerint az unióban a 18-24 éves lakosság igen magas arányban - átlagosan 11 százalékban - legfeljebb alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, és később sem vesz részt további oktatásban vagy képzésben.

Magyarországon 2015-ben a 18-24 év közötti fiatalok 11,6 százaléka már nem vett részt képzésben, ezen belül a nők 11,2 százaléka, míg a férfiak 12 százaléka nem tanult tovább. Az unió által 2020-ra elérni kívánt célszám ebben a kategóriában 10 százalék.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.