Eléggé megugrott a diplomások aránya az EU-ban

Jelentősen megnövekedett a diplomások aránya az Európai Unióban a 30 és 34 év közötti lakosság körében - írta 2015-re vonatkozó kutatásainak eredményeit ismertetve az Eurostat szerdán.

  • MTI

Az EU statisztikai hivatala szerint a felsőfokú végzettségűek aránya az említett korcsoportban 2002-ben 23,6 százalék volt, tavalyra viszont már 38,7 százalékra emelkedett.

A diplomások aránya kiemelkedő mértékben emelkedett a nők között - a vizsgált időszakban 24,5 százalékról 43,4 százalékra -, és meghaladta az unió 2020-ra elérni kívánt célszámát. Az EU ugyanis célul tűzte ki, hogy az évtized végén a 30-34 éves korosztály tagjainak legalább 40 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezzen.

Valami szép csendben teljesen megváltozott a hazai egyetemeken

A férfiak tavaly még az előirányzott uniós célszám alatt maradtak, 34 százalékkal.

A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a szóban forgó életkorra diplomát szerzettek aránya a 2002-ben mért 14,4 százalékról 34,3 százalékra emelkedett 2015-ben. A nők esetében 16,1-ről 41 százalékra, a férfiaknál 12,8-ről 27,6-ra.

Kapcsolódó cikkeink

A Bizottság szerint még mindig kevés a diplomás

Akinek nincs diplomája, nagyobb eséllyel marad a szüleinél

Az Eurostat adatai szerint az unióban a 18-24 éves lakosság igen magas arányban - átlagosan 11 százalékban - legfeljebb alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, és később sem vesz részt további oktatásban vagy képzésben.

Magyarországon 2015-ben a 18-24 év közötti fiatalok 11,6 százaléka már nem vett részt képzésben, ezen belül a nők 11,2 százaléka, míg a férfiak 12 százaléka nem tanult tovább. Az unió által 2020-ra elérni kívánt célszám ebben a kategóriában 10 százalék.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.