Eléggé megugrott a diplomások aránya az EU-ban

Jelentősen megnövekedett a diplomások aránya az Európai Unióban a 30 és 34 év közötti lakosság körében - írta 2015-re vonatkozó kutatásainak eredményeit ismertetve az Eurostat szerdán.

  • MTI

Az EU statisztikai hivatala szerint a felsőfokú végzettségűek aránya az említett korcsoportban 2002-ben 23,6 százalék volt, tavalyra viszont már 38,7 százalékra emelkedett.

A diplomások aránya kiemelkedő mértékben emelkedett a nők között - a vizsgált időszakban 24,5 százalékról 43,4 százalékra -, és meghaladta az unió 2020-ra elérni kívánt célszámát. Az EU ugyanis célul tűzte ki, hogy az évtized végén a 30-34 éves korosztály tagjainak legalább 40 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezzen.

Valami szép csendben teljesen megváltozott a hazai egyetemeken

A férfiak tavaly még az előirányzott uniós célszám alatt maradtak, 34 százalékkal.

A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a szóban forgó életkorra diplomát szerzettek aránya a 2002-ben mért 14,4 százalékról 34,3 százalékra emelkedett 2015-ben. A nők esetében 16,1-ről 41 százalékra, a férfiaknál 12,8-ről 27,6-ra.

Kapcsolódó cikkeink

A Bizottság szerint még mindig kevés a diplomás

Akinek nincs diplomája, nagyobb eséllyel marad a szüleinél

Az Eurostat adatai szerint az unióban a 18-24 éves lakosság igen magas arányban - átlagosan 11 százalékban - legfeljebb alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, és később sem vesz részt további oktatásban vagy képzésben.

Magyarországon 2015-ben a 18-24 év közötti fiatalok 11,6 százaléka már nem vett részt képzésben, ezen belül a nők 11,2 százaléka, míg a férfiak 12 százaléka nem tanult tovább. Az unió által 2020-ra elérni kívánt célszám ebben a kategóriában 10 százalék.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.