Jelentősen megnövekedett a diplomások aránya az Európai Unióban a 30 és 34 év közötti lakosság körében - írta 2015-re vonatkozó kutatásainak eredményeit ismertetve az Eurostat szerdán.
Az EU statisztikai hivatala szerint a felsőfokú végzettségűek aránya az említett korcsoportban 2002-ben 23,6 százalék volt, tavalyra viszont már 38,7 százalékra emelkedett.
A diplomások aránya kiemelkedő mértékben emelkedett a nők között - a vizsgált időszakban 24,5 százalékról 43,4 százalékra -, és meghaladta az unió 2020-ra elérni kívánt célszámát. Az EU ugyanis célul tűzte ki, hogy az évtized végén a 30-34 éves korosztály tagjainak legalább 40 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezzen.
A férfiak tavaly még az előirányzott uniós célszám alatt maradtak, 34 százalékkal.
A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a szóban forgó életkorra diplomát szerzettek aránya a 2002-ben mért 14,4 százalékról 34,3 százalékra emelkedett 2015-ben. A nők esetében 16,1-ről 41 százalékra, a férfiaknál 12,8-ről 27,6-ra.
| Kapcsolódó cikkeink |
Az Eurostat adatai szerint az unióban a 18-24 éves lakosság igen magas arányban - átlagosan 11 százalékban - legfeljebb alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, és később sem vesz részt további oktatásban vagy képzésben.
Magyarországon 2015-ben a 18-24 év közötti fiatalok 11,6 százaléka már nem vett részt képzésben, ezen belül a nők 11,2 százaléka, míg a férfiak 12 százaléka nem tanult tovább. Az unió által 2020-ra elérni kívánt célszám ebben a kategóriában 10 százalék.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
