Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Jelentősen megnövekedett a diplomások aránya az Európai Unióban a 30 és 34 év közötti lakosság körében - írta 2015-re vonatkozó kutatásainak eredményeit ismertetve az Eurostat szerdán.

Az EU statisztikai hivatala szerint a felsőfokú végzettségűek aránya az említett korcsoportban 2002-ben 23,6 százalék volt, tavalyra viszont már 38,7 százalékra emelkedett.
A diplomások aránya kiemelkedő mértékben emelkedett a nők között - a vizsgált időszakban 24,5 százalékról 43,4 százalékra -, és meghaladta az unió 2020-ra elérni kívánt célszámát. Az EU ugyanis célul tűzte ki, hogy az évtized végén a 30-34 éves korosztály tagjainak legalább 40 százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezzen.
A férfiak tavaly még az előirányzott uniós célszám alatt maradtak, 34 százalékkal.
A statisztikai hivatal arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a szóban forgó életkorra diplomát szerzettek aránya a 2002-ben mért 14,4 százalékról 34,3 százalékra emelkedett 2015-ben. A nők esetében 16,1-ről 41 százalékra, a férfiaknál 12,8-ről 27,6-ra.
| Kapcsolódó cikkeink |
Az Eurostat adatai szerint az unióban a 18-24 éves lakosság igen magas arányban - átlagosan 11 százalékban - legfeljebb alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, és később sem vesz részt további oktatásban vagy képzésben.
Magyarországon 2015-ben a 18-24 év közötti fiatalok 11,6 százaléka már nem vett részt képzésben, ezen belül a nők 11,2 százaléka, míg a férfiak 12 százaléka nem tanult tovább. Az unió által 2020-ra elérni kívánt célszám ebben a kategóriában 10 százalék.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.