Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született az alapfokú, középfokú és a felsőoktatás terén. Zupkó úgy vélte, hogy a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi,  ágazati szervezetek és a bizottság között.

Az egyetemre, főiskolára való bejutás esélyét nagyban meghatározza, hogy milyen társadalmi háttérrel rendelkezik egy diák. Például sokkal nehezebben juthat el nyelvvizsgáig egyetem előtt az a szerényebb sorsú diák, akinek szülei nem tudják megfizetni a különórákat, de ez igaz bármilyen más szaktárgyra. A részletekről a közoktatást boncolgató szerdai cikkünkben lesz szó.

A 30-34 éves korosztályban a diplomások arányának növelésében sikerült eredményeket elérni, 2011 és 2014 között jelentősen, 6 százalékponttal, 34,1 százalékra sikerült javítani az országos átlagot - derül ki a jelentésből, amely szerint azonban Magyarország még mindig elmarad az uniós átlagtól 4 százalékkal. A kutatások azt prognosztizálják, hogy az átlagtól eltérés tovább fog nőni, egyrészt a demográfiai trendek miatt, másrészt a felsőoktatásban részt vevők számát tekintve. Az elmúlt évek intézkedései, amelyek megnehezítették a felsőoktatásba bejutást (emelkedő ponthatárok, ösztöndíjhelyek korlátozása), valamint a magas lemorzsolódás a felsőoktatásban mind az EU-átlagtól történő lemaradást erősítik.

Ehhez kapcsolódok, hogy a korábbi kormányok is csak megcélozták az uniós átlaghoz való igazodást, deklaráltam nem kötelező ezt elérni. Az uniós igazgatás feladata, hogy fenntartsa a 37-40 százalék között átlagot, ehhez minden ország mésként járulhat hozzá, de lehetőség szerint ehhez kell igazodnia a gyengébb számokat produkálóknak.

A jelentés szerint a felsőoktatásban a diplomások arányának növelését segítheti a bevezetett duális képzés, illetve annak kiterjesztése.

A szakképzést említve kitértek arra, hogy a magasan képzettek 3 százaléka, az alacsonyabb végzettségűek 18 százaléka munkanélküli. Az adatokból kitűnik az is, hogy hiány van a magasan képzett munkavállalókból Magyarországon. Az egész életen át tartó tanulásban is messze el vagyunk maradva az uniós átlagtól, ez a mutató Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 3,2 százalék, míg az uniós átlag 10,7 százalék.

Az országjelentés kitér a tanulószerződésekre és a gyakorlati képzésre is, ezen területen a résztvevők száma nőtt, azonban a vállalati hajlandóság lassabban erősödik. Hiányoznak a jól képzett munkaadók, nincs elég gyakornoki hely vagy a felkínált helyek nem igazodnak az adott igényekhez.