A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) megfontolt, a minőséget garantáló felsőoktatási törvény elfogadását szorgalmazza, a minősítő szervezet szerint a legutóbbi módosítás olyan paragrafusokat emelt a jogszabályba, melyek az egyetemi tanárok presztízsét megkérdőjelezik.
A testület pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: indokolt, hogy egyes területeken alkotói eredmény alapján legyen a kiváló szakember professzor, ám a művészetek, sporttudomány területén is csak azok váljanak egyetemi tanárrá, akik kiváló oktatók és nem csak neves művészek, sportolók. Utóbbiak számára megfontolandó speciális egyetemi tanári cím adása, szigorú minőségbiztosítási eljárással - mutattak rá.
Közölték: a MAB a jelenlegi jogszabályi keretekben nem tudja teljesíteni az európai sztenderdeknek való megfelelést. A sebtében végrehajtott törvénymódosítás, az egyetemi tanári kinevezések megengedő volta, a MAB minőségi kifogásainak figyelmen kívül hagyása miatt kétséges, hogy a MAB meg fog felelni az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervezet (ENQA - European Association for Quality Assurance in Higher Education) tagsági követelményeinek.
Az esetleges kudarc hatalmas erkölcsi és anyagi károkat okozhat a magyar felsőoktatásnak - jegyezték meg, hozzátéve: a MAB elvárja az Országgyűléstől, hogy megfontolt, a minőséget garantáló felsőoktatási törvényt fogadjon el. Februárban a bizonytalan anyagi helyzet, valamint a MAB megkérdőjelezett függetlensége miatt nem újította meg annak tagságát: erről itt olvashattok.
A MAB szerint a felsőoktatás átgondolatlan törvénymódosításokkal és PPP-beruházásokkal, a demográfiai adatokat figyelembe nem vevő oktatáspolitika nyomán nehéz helyzetbe került. A helyi érdekeket előtérbe helyező támogatások a források szétaprózását, a képzések színvonalcsökkenését eredményezték. Nem halogatható a felsőoktatás szervezetének, finanszírozásának átgondolása, minden érdekelt fél bevonásával történő alapos megvitatás után egy koherens felsőoktatási törvény elfogadása - írta állásfoglalásában a MAB.
A felsőoktatási törvény júliusban elfogadott módosítása, amely többek között a kancellári rendszer bevezetését is lehetővé teszi ősztől, tartalmazza: a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése "a doktori fokozattal egyenértékűnek minősül", míg a művészeti felsőoktatásban bizonyos díjak ugyanígy annak minősülnek.
A módosítás bővíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltjával. A kormány felhatalmazást kapott továbbá arra, hogy rendelettel szabályozza a MAB elnöke, tagjai, tisztviselői tiszteletdíját, a MAB létrehozásával, működésével összefüggő kérdéseket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
