Veszélybe került az egyetemi tanárok presztízse a MAB szerint

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) megfontolt, a minőséget garantáló felsőoktatási törvény elfogadását szorgalmazza, a minősítő szervezet szerint a legutóbbi módosítás olyan paragrafusokat emelt a jogszabályba, melyek az egyetemi tanárok presztízsét megkérdőjelezik.

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

A testület pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: indokolt, hogy egyes területeken alkotói eredmény alapján legyen a kiváló szakember professzor, ám a művészetek, sporttudomány területén is csak azok váljanak egyetemi tanárrá, akik kiváló oktatók és nem csak neves művészek, sportolók. Utóbbiak számára megfontolandó speciális egyetemi tanári cím adása, szigorú minőségbiztosítási eljárással - mutattak rá.

Közölték: a MAB a jelenlegi jogszabályi keretekben nem tudja teljesíteni az európai sztenderdeknek való megfelelést. A sebtében végrehajtott törvénymódosítás, az egyetemi tanári kinevezések megengedő volta, a MAB minőségi kifogásainak figyelmen kívül hagyása miatt kétséges, hogy a MAB meg fog felelni az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervezet (ENQA - European Association for Quality Assurance in Higher Education) tagsági követelményeinek.

Az esetleges kudarc hatalmas erkölcsi és anyagi károkat okozhat a magyar felsőoktatásnak - jegyezték meg, hozzátéve: a MAB elvárja az Országgyűléstől, hogy megfontolt, a minőséget garantáló felsőoktatási törvényt fogadjon el. Februárban a bizonytalan anyagi helyzet, valamint a MAB megkérdőjelezett függetlensége miatt nem újította meg annak tagságát: erről itt olvashattok.

A MAB szerint a felsőoktatás átgondolatlan törvénymódosításokkal és PPP-beruházásokkal, a demográfiai adatokat figyelembe nem vevő oktatáspolitika nyomán nehéz helyzetbe került. A helyi érdekeket előtérbe helyező támogatások a források szétaprózását, a képzések színvonalcsökkenését eredményezték. Nem halogatható a felsőoktatás szervezetének, finanszírozásának átgondolása, minden érdekelt fél bevonásával történő alapos megvitatás után egy koherens felsőoktatási törvény elfogadása - írta állásfoglalásában a MAB.

A felsőoktatási törvény júliusban elfogadott módosítása, amely többek között a kancellári rendszer bevezetését is lehetővé teszi ősztől, tartalmazza: a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése "a doktori fokozattal egyenértékűnek minősül", míg a művészeti felsőoktatásban bizonyos díjak ugyanígy annak minősülnek.

A módosítás bővíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy-egy delegáltjával. A kormány felhatalmazást kapott továbbá arra, hogy rendelettel szabályozza a MAB elnöke, tagjai, tisztviselői tiszteletdíját, a MAB létrehozásával, működésével összefüggő kérdéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.