Éhségsztrájkot kezdett mintegy nyolcvan hallgató az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul péntek este a Szegedi...
Éhségsztrájkot kezdett mintegy nyolcvan hallgató az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul péntek este a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának auditorum maximumában.
Juhász Tamás, a demonstráció szervezője elmondta, akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy az új felsőoktatási törvényről érdemi párbeszéd alakuljon ki a kormányzat és az érintettek, a hallgatói érdekképviselet, az egyetemi vezetők és szakszervezetek között.
A szervező elmondta, társaival elfogadhatatlannak tartja, hogy az új felsőoktatási törvény folyamatosan változó - s ezzel bizonytalanságot teremtő - koncepcióiban felmerült a "bújtatott tandíj", a hallgatók "röghöz kötésének" vagy bizonyos képzések kizárólagosan költségtérítésessé tételének ötlete.
Juhász Tamás közölte, az éhségsztrájk hétfőig, a Szegedre meghirdetett hallgatói demonstrációig tart, az akciót akkor határozatlan időre felfüggesztik. A résztvevők ez idő alatt kizárólag folyadékot, napi öt liter vizet vesznek magukhoz.
A hétvégén az egyetemisták félmázsányi nagyméretű kartonlap és 120 méternyi vászon felhasználásával transzparenseket készítenek a hétfőre meghirdetett tüntetésre. A hallgatói léttel kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg, filmvetítéseket, felolvasásokat szerveznek, és "Hoffmann-egypercesek" néven rövid videoüzeneteket is készítenek, amelyekben kifejtik a jogszabálytervezettel kapcsolatos álláspontjukat.
Az egyetemisták hálózsákokkal és matracokkal felszerelkezve foglalták el helyüket az épület legnagyobb előadótermében. Juhász Tamás közölte, azért választották a sztrájk helyszínéül az auditorum maximumot, mert szimbolikus a hallgatói mozgalom szempontjából: 1956-ban itt alakult meg a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, és az elmúlt évtizedek országos egyetemi demonstrációinak többségei is innen indult. A beköltözés után sokan elővették laptopjukat, mások pokrócokat a földre terítve társasjátékokat játszottak vagy sakkoztak, és voltak, akik beszélgettek, olvastak.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
