Éhségsztrájkolnak a szegedi egyetemisták

Éhségsztrájkot kezdett mintegy nyolcvan hallgató az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul péntek este a Szegedi...

  • MTI

Éhségsztrájkot kezdett mintegy nyolcvan hallgató az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul péntek este a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának auditorum maximumában.

Juhász Tamás, a demonstráció szervezője elmondta, akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy az új felsőoktatási törvényről érdemi párbeszéd alakuljon ki a kormányzat és az érintettek, a hallgatói érdekképviselet, az egyetemi vezetők és szakszervezetek között.

MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A szervező elmondta, társaival elfogadhatatlannak tartja, hogy az új felsőoktatási törvény folyamatosan változó - s ezzel bizonytalanságot teremtő - koncepcióiban felmerült a "bújtatott tandíj", a hallgatók "röghöz kötésének" vagy bizonyos képzések kizárólagosan költségtérítésessé tételének ötlete.

Juhász Tamás közölte, az éhségsztrájk hétfőig, a Szegedre meghirdetett hallgatói demonstrációig tart, az akciót akkor határozatlan időre felfüggesztik. A résztvevők ez idő alatt kizárólag folyadékot, napi öt liter vizet vesznek magukhoz.

A hétvégén az egyetemisták félmázsányi nagyméretű kartonlap és 120 méternyi vászon felhasználásával transzparenseket készítenek a hétfőre meghirdetett tüntetésre. A hallgatói léttel kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg, filmvetítéseket, felolvasásokat szerveznek, és "Hoffmann-egypercesek" néven rövid videoüzeneteket is készítenek, amelyekben kifejtik a jogszabálytervezettel kapcsolatos álláspontjukat.

Az egyetemisták hálózsákokkal és matracokkal felszerelkezve foglalták el helyüket az épület legnagyobb előadótermében. Juhász Tamás közölte, azért választották a sztrájk helyszínéül az auditorum maximumot, mert szimbolikus a hallgatói mozgalom szempontjából: 1956-ban itt alakult meg a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, és az elmúlt évtizedek országos egyetemi demonstrációinak többségei is innen indult. A beköltözés után sokan elővették laptopjukat, mások pokrócokat a földre terítve társasjátékokat játszottak vagy sakkoztak, és voltak, akik beszélgettek, olvastak.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.