Éhségsztrájkot kezdett mintegy nyolcvan hallgató az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul péntek este a Szegedi...
Éhségsztrájkot kezdett mintegy nyolcvan hallgató az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul péntek este a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának auditorum maximumában.
Juhász Tamás, a demonstráció szervezője elmondta, akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy az új felsőoktatási törvényről érdemi párbeszéd alakuljon ki a kormányzat és az érintettek, a hallgatói érdekképviselet, az egyetemi vezetők és szakszervezetek között.
A szervező elmondta, társaival elfogadhatatlannak tartja, hogy az új felsőoktatási törvény folyamatosan változó - s ezzel bizonytalanságot teremtő - koncepcióiban felmerült a "bújtatott tandíj", a hallgatók "röghöz kötésének" vagy bizonyos képzések kizárólagosan költségtérítésessé tételének ötlete.
Juhász Tamás közölte, az éhségsztrájk hétfőig, a Szegedre meghirdetett hallgatói demonstrációig tart, az akciót akkor határozatlan időre felfüggesztik. A résztvevők ez idő alatt kizárólag folyadékot, napi öt liter vizet vesznek magukhoz.
A hétvégén az egyetemisták félmázsányi nagyméretű kartonlap és 120 méternyi vászon felhasználásával transzparenseket készítenek a hétfőre meghirdetett tüntetésre. A hallgatói léttel kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg, filmvetítéseket, felolvasásokat szerveznek, és "Hoffmann-egypercesek" néven rövid videoüzeneteket is készítenek, amelyekben kifejtik a jogszabálytervezettel kapcsolatos álláspontjukat.
Az egyetemisták hálózsákokkal és matracokkal felszerelkezve foglalták el helyüket az épület legnagyobb előadótermében. Juhász Tamás közölte, azért választották a sztrájk helyszínéül az auditorum maximumot, mert szimbolikus a hallgatói mozgalom szempontjából: 1956-ban itt alakult meg a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, és az elmúlt évtizedek országos egyetemi demonstrációinak többségei is innen indult. A beköltözés után sokan elővették laptopjukat, mások pokrócokat a földre terítve társasjátékokat játszottak vagy sakkoztak, és voltak, akik beszélgettek, olvastak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
