Nemzetközi jelenséggé nőtte ki magát, hogy a pályakezdő fiatalok még 25 éves koruk után sem hagyják el a szülői házat. Magyarországon is évről évre nő azok száma, akik felnőttként sem költöznek el szüleiktől.
A Tárki 2014-es Társadalmi Riportja szerint itthon a 18 és 34 év közötti korosztály kétharmada nem tud, vagy nem akar elköltözni családjától. A magyar fiatalok egyébként nemzetközi összehasonlításban eddig is későn hagyták el a családi fészket, de az elmúlt években tovább emelkedett a „mamahotel” népszerűsége: 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18–34 évesek aránya.
Az önállósodás kitolódása az elemzők szerint többek között a meghosszabbodott iskoláztatásra, a fiatalokat sújtó magas munkanélküliségre, a családalapítás későbbre halasztására vezethető vissza.
Nem hazai sajátosságról van egyébként szó, Európában egyre veszélyesebb mértéket ölt az otthonülők aránya. Az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) adatai szerint például Spanyolországban már csaknem kétmillióan vannak azok a 15–29 évesek, akik otthon laknak, de már nem tanulnak és nem is dolgoznak. Bár Nyugat-Európában jellemzően hamarabb kirepülnek a gyerekek, mint a keleti és déli térségekben, Angliában is csaknem egymillióra becsülik a szüleik nyakán lógó, nem dolgozó huszonévesek számát.
„Pán Péter-generáció”
A jelenséget a szakirodalom több névvel is illeti, a leválni képtelen „Pán Péter-generáció”, vagy a „mamahotel” lakóinak fogalma jól ismert. Többnyire azokat sorolják ide, akik munkaképesek, aktív korúak, kényszerből vagy kényelemből mégis a szüleik támogatásából élnek, nem vezetnek saját háztartást, tulajdonképpen felnőttként gyerekstátusban élnek.
A dolog hátterében egyrészt nyilvánvaló gazdasági okok állnak. A fiatalok ma jóval később kerülnek ki az iskolarendszerből, mint elődeik, így értelemszerűen később lesz munkájuk és saját keresetük, ami biztosítaná az egzisztenciájukat. Főleg, hogy ma akkor is nehéz huszonévesen saját lakást venni vagy albérletet fizetni, ha a fiatalnak biztos állása van. A pénzügyi okok mellett ugyanakkor más is áll a háttérben: szakértők szerint a mostani húszas generáció tipikus jellemzője, hogy nem akarja elkövetni szülei hibáit, megfontoltabb, alaposabb döntéseket akar hozni a munka, a párválasztás, a lakóhely megválasztása és az élet minden más területén. Mindez pedig a döntések halogatásához vezet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
