Kihirdették a ponthatárokat a 2026-os felvételin
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Az előző évhez képest a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az Erasmus európai oktatásfinanszírozási...

Az előző évhez képest a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programmal külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók létszáma - hangzott el az idén 25 éves ösztöndíjprogram magyarországi eredményeit ismertető budapesti sajtótájékoztatón szerdán. Az Erasmusszal kapcsolatos pénzügyi problémákról itt olvashattok.
Az Erasmus magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány (TKA) részéről Bokodi Szabolcs programkoordinátor elmondta, hogy az előző tanévben tanulmányok folytatása és szakmai tapasztalatszerzés céljából 4353-an tanultak európai felsőoktatási intézményekben, 4,5 százalékkal többen, mint a 2010/2011-es tanévben.
A statisztikai adatokról szólva hangsúlyozta, hogy az Erasmus révén Magyarországról kiutazók és a Magyarországra beutazók létszáma évről évre folyamatosan emelkedik és közeledik egymáshoz, de egyelőre több a kiutazó.
A magyar hallgatók átlagosan öt hónapot töltenek külföldön, szakmai gyakorlat esetén pedig négy hónapot. Átlagosan 380 euró ösztöndíjat kapnak havonta a hallgatók, szakmai gyakorlat végzéséhez pedig némileg magasabb a támogatás.
Bokodi Szabolcs külön kiemelte, hogy az Erasmus programban az oktatók is egyre nagyobb számban vesznek részt. Tavaly 1076 kiutazót regisztráltak, és a beutazók létszáma meghaladta a 800-at.
A legtöbb ösztöndíjat egy pécsi hallgató kapta, 9 hónapra 7255 eurót, egy székesfehérvári hallgató pedig 90 kreditet szerzett 10 hónap alatt Norvégiában. Az eddigi legidősebb magyar hallgató 1952-es születésű volt.
Lebhardt Olivér, a MOHA magazin főszerkesztője elmondta, kiadványuk az egyre bonyolultabbá váló felsőoktatási világhoz akar segítséget nyújtani. A magazin két éve a külföldi tanulási lehetőségeket figyelembe véve felsőoktatási rangsort is összeállít. Magyarország esetében mindkétszer a Budapesti Corvinus Egyetem végzett az élen.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották.