Egyre több magyar egyetemista tanul külföldön Erasmusszal

Az előző évhez képest a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az Erasmus európai oktatásfinanszírozási...

  • MTI
Fazekas István

Az előző évhez képest a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programmal külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók létszáma - hangzott el az idén 25 éves ösztöndíjprogram magyarországi eredményeit ismertető budapesti sajtótájékoztatón szerdán. Az Erasmusszal kapcsolatos pénzügyi problémákról itt olvashattok.

Az Erasmus magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány (TKA) részéről Bokodi Szabolcs programkoordinátor elmondta, hogy az előző tanévben tanulmányok folytatása és szakmai tapasztalatszerzés céljából 4353-an tanultak európai felsőoktatási intézményekben, 4,5 százalékkal többen, mint a 2010/2011-es tanévben. 

A statisztikai adatokról szólva hangsúlyozta, hogy az Erasmus révén Magyarországról kiutazók és a Magyarországra beutazók létszáma évről évre folyamatosan emelkedik és közeledik egymáshoz, de egyelőre több a kiutazó. 

A magyar hallgatók átlagosan öt hónapot töltenek külföldön, szakmai gyakorlat esetén pedig négy hónapot. Átlagosan 380 euró ösztöndíjat kapnak havonta a hallgatók, szakmai gyakorlat végzéséhez pedig némileg magasabb a támogatás. 

Bokodi Szabolcs külön kiemelte, hogy az Erasmus programban az oktatók is egyre nagyobb számban vesznek részt. Tavaly 1076 kiutazót regisztráltak, és a beutazók létszáma meghaladta a 800-at. 

A legtöbb ösztöndíjat egy pécsi hallgató kapta, 9 hónapra 7255 eurót, egy székesfehérvári hallgató pedig 90 kreditet szerzett 10 hónap alatt Norvégiában. Az eddigi legidősebb magyar hallgató 1952-es születésű volt. 

Lebhardt Olivér, a MOHA magazin főszerkesztője elmondta, kiadványuk az egyre bonyolultabbá váló felsőoktatási világhoz akar segítséget nyújtani. A magazin két éve a külföldi tanulási lehetőségeket figyelembe véve felsőoktatási rangsort is összeállít. Magyarország esetében mindkétszer a Budapesti Corvinus Egyetem végzett az élen.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.