Egyre több magyar egyetemista tanul külföldön Erasmusszal

Az előző évhez képest a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az Erasmus európai oktatásfinanszírozási...

  • MTI
Fazekas István

Az előző évhez képest a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programmal külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók létszáma - hangzott el az idén 25 éves ösztöndíjprogram magyarországi eredményeit ismertető budapesti sajtótájékoztatón szerdán. Az Erasmusszal kapcsolatos pénzügyi problémákról itt olvashattok.

Az Erasmus magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány (TKA) részéről Bokodi Szabolcs programkoordinátor elmondta, hogy az előző tanévben tanulmányok folytatása és szakmai tapasztalatszerzés céljából 4353-an tanultak európai felsőoktatási intézményekben, 4,5 százalékkal többen, mint a 2010/2011-es tanévben. 

A statisztikai adatokról szólva hangsúlyozta, hogy az Erasmus révén Magyarországról kiutazók és a Magyarországra beutazók létszáma évről évre folyamatosan emelkedik és közeledik egymáshoz, de egyelőre több a kiutazó. 

A magyar hallgatók átlagosan öt hónapot töltenek külföldön, szakmai gyakorlat esetén pedig négy hónapot. Átlagosan 380 euró ösztöndíjat kapnak havonta a hallgatók, szakmai gyakorlat végzéséhez pedig némileg magasabb a támogatás. 

Bokodi Szabolcs külön kiemelte, hogy az Erasmus programban az oktatók is egyre nagyobb számban vesznek részt. Tavaly 1076 kiutazót regisztráltak, és a beutazók létszáma meghaladta a 800-at. 

A legtöbb ösztöndíjat egy pécsi hallgató kapta, 9 hónapra 7255 eurót, egy székesfehérvári hallgató pedig 90 kreditet szerzett 10 hónap alatt Norvégiában. Az eddigi legidősebb magyar hallgató 1952-es születésű volt. 

Lebhardt Olivér, a MOHA magazin főszerkesztője elmondta, kiadványuk az egyre bonyolultabbá váló felsőoktatási világhoz akar segítséget nyújtani. A magazin két éve a külföldi tanulási lehetőségeket figyelembe véve felsőoktatási rangsort is összeállít. Magyarország esetében mindkétszer a Budapesti Corvinus Egyetem végzett az élen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.