Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hanyag bölcsészhallgatók és barátságtalan jogászok – ezeket a sztereotípiákat talán mindenki ismeri, azonban most próbálták meg először tudományos alapon szemrevételezni, mennyire igazak. Szerintetek is ilyenek az egyetemisták?

Anna Vedel a dániai Aarhus University pszichológusa 23 év tanulmányait összesítette, hogy megerősítse, vagy épp megcáfolja azokat a sztereotípiákat, amik például a jogászokat vagy a bölcsészeket körüllengik.
Vedel ez alapján megalkotta a különféle szakokat választók profilját, ami a Personality and Individual Differences című szaklapban jelent meg, és az Independent szemlézett.
A neurotikusok: Vedel szerint a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokra leginkább a művész- és bölcsészhallgatók hajlamosak, míg a gazdasági szakokon tanulók kevésbé.
Az extrovertáltak: a gazdasági, jogi és politikatudományi szakokon tanulók az átlagnál harsányabbak, tolakodóbbak. Sőt, az egészségügyisek is magas pontszámokat értek el ebben a kategóriában.
A nyitottak: széles látókörűek és kreatívok a bölcsészek, a pszichológushallgatók, de még a politikatudományokat tanulók is. A mérnökök, a közgazdászok és a jogászok kevésbé találtattak nyitottnak Vedel tanulmányában.
A barátságosak: az önzetlenség és a megbízhatóság kategóriájában a jogászhallgatók és a gazdasági szakok tanulói meglepően alacsony pontszámot értek el.
A lelkiismeretesek: igazolja a kutató azt a sztereotípiát, hogy a művészek nem túl összeszedettek, de Vedel a bölcsész szakosokat sem találta túl precíznek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.