Hanyag bölcsészhallgatók és barátságtalan jogászok – ezeket a sztereotípiákat talán mindenki ismeri, azonban most próbálták meg először tudományos alapon szemrevételezni, mennyire igazak. Szerintetek is ilyenek az egyetemisták?
Anna Vedel a dániai Aarhus University pszichológusa 23 év tanulmányait összesítette, hogy megerősítse, vagy épp megcáfolja azokat a sztereotípiákat, amik például a jogászokat vagy a bölcsészeket körüllengik.
Vedel ez alapján megalkotta a különféle szakokat választók profilját, ami a Personality and Individual Differences című szaklapban jelent meg, és az Independent szemlézett.
A neurotikusok: Vedel szerint a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokra leginkább a művész- és bölcsészhallgatók hajlamosak, míg a gazdasági szakokon tanulók kevésbé.
Az extrovertáltak: a gazdasági, jogi és politikatudományi szakokon tanulók az átlagnál harsányabbak, tolakodóbbak. Sőt, az egészségügyisek is magas pontszámokat értek el ebben a kategóriában.
A nyitottak: széles látókörűek és kreatívok a bölcsészek, a pszichológushallgatók, de még a politikatudományokat tanulók is. A mérnökök, a közgazdászok és a jogászok kevésbé találtattak nyitottnak Vedel tanulmányában.
A barátságosak: az önzetlenség és a megbízhatóság kategóriájában a jogászhallgatók és a gazdasági szakok tanulói meglepően alacsony pontszámot értek el.
A lelkiismeretesek: igazolja a kutató azt a sztereotípiát, hogy a művészek nem túl összeszedettek, de Vedel a bölcsész szakosokat sem találta túl precíznek.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
