Hanyag bölcsészhallgatók és barátságtalan jogászok – ezeket a sztereotípiákat talán mindenki ismeri, azonban most próbálták meg először tudományos alapon szemrevételezni, mennyire igazak. Szerintetek is ilyenek az egyetemisták?
Anna Vedel a dániai Aarhus University pszichológusa 23 év tanulmányait összesítette, hogy megerősítse, vagy épp megcáfolja azokat a sztereotípiákat, amik például a jogászokat vagy a bölcsészeket körüllengik.
Vedel ez alapján megalkotta a különféle szakokat választók profilját, ami a Personality and Individual Differences című szaklapban jelent meg, és az Independent szemlézett.
A neurotikusok: Vedel szerint a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokra leginkább a művész- és bölcsészhallgatók hajlamosak, míg a gazdasági szakokon tanulók kevésbé.
Az extrovertáltak: a gazdasági, jogi és politikatudományi szakokon tanulók az átlagnál harsányabbak, tolakodóbbak. Sőt, az egészségügyisek is magas pontszámokat értek el ebben a kategóriában.
A nyitottak: széles látókörűek és kreatívok a bölcsészek, a pszichológushallgatók, de még a politikatudományokat tanulók is. A mérnökök, a közgazdászok és a jogászok kevésbé találtattak nyitottnak Vedel tanulmányában.
A barátságosak: az önzetlenség és a megbízhatóság kategóriájában a jogászhallgatók és a gazdasági szakok tanulói meglepően alacsony pontszámot értek el.
A lelkiismeretesek: igazolja a kutató azt a sztereotípiát, hogy a művészek nem túl összeszedettek, de Vedel a bölcsész szakosokat sem találta túl precíznek.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
