Egy dán kutató a szakod alapján megmondja, milyen személyiség vagy

Hanyag bölcsészhallgatók és barátságtalan jogászok – ezeket a sztereotípiákat talán mindenki ismeri, azonban most próbálták meg először tudományos alapon szemrevételezni, mennyire igazak. Szerintetek is ilyenek az egyetemisták?

  • Eduline
pixabay.com

Anna Vedel a dániai Aarhus University pszichológusa 23 év tanulmányait összesítette, hogy megerősítse, vagy épp megcáfolja azokat a sztereotípiákat, amik például a jogászokat vagy a bölcsészeket körüllengik.

Vedel ez alapján megalkotta a különféle szakokat választók profilját, ami a Personality and Individual Differences című szaklapban jelent meg, és az Independent szemlézett.

A neurotikusok: Vedel szerint a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokra leginkább a művész- és bölcsészhallgatók hajlamosak, míg a gazdasági szakokon tanulók kevésbé.

Az extrovertáltak: a gazdasági, jogi és politikatudományi szakokon tanulók az átlagnál harsányabbak, tolakodóbbak. Sőt, az egészségügyisek is magas pontszámokat értek el ebben a kategóriában.

A nyitottak: széles látókörűek és kreatívok a bölcsészek, a pszichológushallgatók, de még a politikatudományokat tanulók is. A mérnökök, a közgazdászok és a jogászok kevésbé találtattak nyitottnak Vedel tanulmányában.

A barátságosak: az önzetlenség és a megbízhatóság kategóriájában a jogászhallgatók és a gazdasági szakok tanulói meglepően alacsony pontszámot értek el.

A lelkiismeretesek: igazolja a kutató azt a sztereotípiát, hogy a művészek nem túl összeszedettek, de Vedel a bölcsész szakosokat sem találta túl precíznek.

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.