Elkészítette jelentését az ELTE BTK HÖK-listák nyilvánosságra kerülését követően létrehozott egyetemi bizottság. Az atv.hu február közepén írt arról, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának korábbi hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vált származásuk alapján készített listákat a gólyákról, a dokumentum később személyes adatokkal, emailcímekkel, telefonszámokkal, sőt képekkel együtt is elérhető volt az interneten.

Az egyetem eduline-hoz eljuttatott közleménye szerint a bizottság - "mivel nyomozati jogkörrel nem rendelkezett" - a listák valódiságát nem vizsgálhatta, de a meghallgatásokon az kiderült, hogy a gólyatábor megszervezéséhez szükséges, a hallgatók személyes adatait tartalmazó dokumentumhoz 80-100 fő is hozzáfért, így „adatvédelmi szempontból a jelenlegi helyzet alapvető felülvizsgálatra szorul”. A bizottság ugyanakkor nem állapított meg összefüggést a sajtóban megjelent listán szereplő megjegyzések és a 2009-es szociális ösztöndíjak és kollégiumi helyek elosztása között.

„A meghallgatott BTK HÖK elnököknek a gólyatáborok „politikamentességére” vonatkozó állításait illetően kétségeket ébresztenek a nyilvánosságra került gólyatábori fotók, ám a bizottság eszközei e tekintetben korlátozottak. Megállapítható, hogy az ELTE BTK HÖK tisztségviselői közül néhányan kötődtek a Jobbikhoz, de a pártagitáció intézményesült formájára nincsenek bizonyítékok. A világnézeti alapon kialakuló, személyes kapcsolatukon keresztül lehetett befolyásuk volt BTK HÖK-ösöknek a későbbi BTK HÖK vezetők politikai pártban vállalt szerepére, ám ez leginkább a 2005-től 2010-ig tartó időszak jellemzője volt” – olvasható a közleményben.

A bizottság szerint a hallgatói önkormányzatok működését meghatározó jogszabályok hiányosak. A felsőoktatási törvény szerint jelenleg a rektor gyakorolja a törvényességi felügyeletet, „ám érdemes megfontolni a törvényességi felügyeletnek máshova telepítését”. A törvény ugyanis semmilyen eszközt nem ad a rektornak, ráadásul „a mostani helyzetben az gyakorolja a törvényességi felügyeletet, akivel szemben adott esetben a hallgatói önkormányzat érdekképviseleti tevékenysége irányul, és ez nem szerencsés jogi megoldás”.

„A kari HÖK-ök adatkezelését egységesen és a maximális adatvédelmi biztonságra tekintettel kell szabályozni. Erősíteni kell a HÖK működési rendszerére, gazdálkodására vonatkozó transzparenciát, pl. nyilvános éves beszámolókkal. Az egyetem szellemével, hagyományaival és elveivel nem összhangban lévő magatartások szankcionálásának eszközeként etikai kódex megalkotását javasolta a bizottság, az erre vonatkozó szabályokat a felsőoktatási törvénynek kellene rögzítenie” – zárul az egyetem közleménye.