CEU-rektor: úgy tűnik, a kormány már meghozta a döntést

A Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentései arra utalnak, hogy a kormány már meghozta a döntést az intézmény ügyében. Erről Michael Ignatieff a Szijjártó Péternek küldött levelében írt.

  • MTI
Reviczky Zsolt

"A hét folyamán a sajtónak adott nyilatkozatai során az eddigi legvilágosabb jelét adta annak, hogy 2019. január 1-jén a kormányuk ki fogja szorítani a CEU-t Magyarországról" - kezdte Szijjártó Péternek küldött levelét Michael Ignatieff, majd hozzátette: a miniszter azt állítja, hogy a CEU nem végez oktatási tevékenységet New York államban; a kormány bizonyára ezzel indokolja majd a döntését. Mint írta, amennyiben ez a kormány döntése, akkor az figyelmen kívül hagyja a törvényben megszabott feltételeket. 

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása világosan fogalmaz arról, hogy annak eldöntése, hogy egy külföldi oktatási intézmény folytat-e felsőoktatási képzést a származási országában, az adott ország oktatási hatóságának kompetenciája - áll a dokumentumban.

New York Állam Oktatási Hivatala több alkalommal is tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy a CEU felsőoktatási képzést folytat New York államban - olvasható a levélben. Michael Ignatieff úgy fogalmazott: "az nem lehetséges, hogy Ön ezekről a hivatalos levelekről nem értesült. Ezek létezése hónapok óta nyilvános".

Mint írta, Szijjártó Péternek értesülnie kellett arról is, hogy 2018 áprilisában látogatást tett a Bard College-on az akkori felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László, valamint a Magyarország és New York állam közötti tárgyalásokért felelős miniszterelnöki megbízott, Altusz Kristóf. 

A CEU kuratóriumi tagjainak és kuratóriumi elnökének jelenlétében egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a CEU oktatási tevékenységet létesített a Bard College kampuszán - írta. Michael Ignatieff hozzátette: Altusz Kristóf eredményes tárgyalásokat folytatott a New York-i kormányzó fő jogtanácsosával 2017 nyarán, ezek vezettek ahhoz a megállapodástervezethez, amelyre a CEU mint jövőbeli magyarországi működésének alapjára tekintett. Ez a dokumentum továbbra is egy lehetséges megállapodás alapját képezi - írta.

Michael Ignatieff úgy fogalmazott, "a CEU tizennyolc hónapja keresi a megoldást arra, hogy Magyarországon maradhasson". Szijjártó Péter kijelentései azonban arra utalnak, hogy a kormány már meghozta a döntést - tette hozzá.

"Miniszterként Önt és a kormányt terheli a felelősség azért a kárért, amit Magyarország felsőoktatása és az ország nemzetközi hírneve elszenved az Önök döntései miatt" - zárta levelét a CEU elnök-rektora.

Szijjártó Péter hétfőn brüsszeli sajtóértekezletén újságírói kérdésre azt felelte, hogy a kormány egyelőre nem látja bizonyítottnak, hogy az intézmény valóban oktatási tevékenységet folytat az Egyesült Államokban.

"Nem tudok arról, hogy előkészületben lenne olyan felhatalmazás, amely azért születne számomra, hogy egy újabb (felsőoktatási együttműködési) megállapodást írjak alá" - mondta akkor.

Először indokolta meg a kormány, miért nem írják alá a CEU-s megállapodást

Először indokolta a kormány, hogy miért nem írja alá New York állammal azt a megállapodást, ami lehetővé tenné a CEU budapesti működését. A 444 azt írja, Szijjártó Péter külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva mondta azt, hogy a magyarországi működéshez az Egyesült Államokban is felsőoktatási tevékenységgel kell rendelkezni, "ezt egyelőre mi, a magunk részéről bizonyítottnak nem látjuk."

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.