Nem csak hogy marad a CEU, de további tervei is vannak

Kedd fél egyre sajtótájékoztatót hívott össze a CEU. Az eseményen részt vett Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora, Enyedi Zsolt, magyar ügyekért felelős rektorhelyettes, illetve Fodor Éva és Liviu Matei rektorhelyettesek. A CEU vezetői ígérik, maradnak, minden a megszokott rendben zajlik, nyáron pedig egy komoly konferenciával készülnek.

  • Eduline

Ignatieff megismételte, hogy jelenleg támadás alatt állnak, és a magyar kormány az akadémiai szabadságot támadja. Beszélt arról, hogy egyelőre csak telefonon tárgyalt a magyar kormány képviselője és New York állam vezetése. Hozzátette, hogy üdvözli, hogy végre megindultak a tárgyalások.

Említette még, hogy a lex CEU az Alkotmánybíróság előtt hever, és az Európai Bizottság is vizsgálódik kötelezettségszegési eljárás keretében, de ezek egyikére sincs ráhatása a CEU-nak. Azt is hozzátette, hogy ezen eljárások még hónapokig, évekig is eltarthatnak.

Tovább harcol a CEU, nem költöznek el Budapestről

Ma kora délután tart sajtótájékoztatót az egyetem vezetése, ami előtt hallgatói fórumon ismertették, mi várható a jövőben. A fórumon Michael Ignatieff, a CEU rektora beszélt a New York állam és a magyar kormány közt folyó tárgyalásról, illetve a folyamatban lévő eljárásokról, amikre azonban nekik ráhatásuk nincs - tudta meg a 24.hu.

A CEU-t a törvény nem gátolja abban, hogy a 2017/18-as tanévre hallgatókat toborozzon, csak az azt követő tanévtől lesz ebből gond. Ennek ellenére biztosította a közönséget arról, hogy Budapest az otthonuk, és minden marad, ahogy volt.

Az egyetem nyáron tart egy konferenciát, ahova Mario Vargas Llosát is meghívták, akit Ignatieff a szabadságjogok nagy harcosának nevezett. Később az egyetem vendége lesz Joachim Glauck, német elnök is.

Enyedi Zsolt arról beszélt, hogy pontosan két hónapja indult a "küzdelem, melynek célja, hogy a CEU maradhasson". Több kommunilációs csatorna is működik CEU-ügyben, de egyik felett sincs kontrollja az egyetemnek - mondta. A CEU ugyan szeretett volna közvetlenül tárgyalni a kormánnyal, amit a kormány nem szeretett volna, de "ebből ők nem csinálnak presztízskérdést".

Cikkünk folyamatosan frissül.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.