Máris bejelentkezett a CEU-ra egy európai főváros

Levélben ajánlotta fel a CEU rektorának a vilniusi polgármester, hogy költöztessék az egyetemet a litván fővárosba. A városvezető korábban maga is a CEU-ra járt - írja a hvg.hu.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Vilnius szívesen átvenné a CEU-t Budapesttől - írta Michael Ignatieffnek, az egyetem elnök-rektorának Remigijus Šimašius, a litván főváros vezetője, aki meg is hívta az intézmény vezetőjét, hogy személyesen beszélhessék meg a lehetséges költözést.

A hvg.hu cikke szerint azt írta, sajnálattal hallotta a híreket, hogy a CEU-t újra kihívások elé állította a magyar kormány, ami megszakíthatja az oktatás szabadságát és magas színvonalát.

Az ország egyik legjobb egyetemét csinálná ki a kormány

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kedd este benyújtott törvénymódosítóval a Közép-európai Egyetemet csinálná ki a kormány. Azt a felsőoktatási intézményt, amely a legjobb hazai egyetemek között szerepel a nemzetközi listákon. Sőt: az egyik legnevesebb felsőoktatási szaklap, a Times Higher Education szerint egyértelműen ez a legjobb magyarországi egyetem.

Figyelembe véve a feszült helyzetet, ami szerinte akár meg is ismétlődhet a jövőben, a polgármester azt javasolta, a CEU költözzön Vilniusba, ahol nyitott és baráti szabályozási környezet fogadná az egyetemet.

Felidézte, hogy ő is a CEU-ra járt, így érti és támogatja a CEU kiemelkedően fontos szerepét Magyarország és egész Európa oktatási életében.

Itt a minisztériumi válasz a CEU tiltakozására: nem vonják vissza a javaslatot

A kormány nem látja indokoltnak a felsőoktatási törvénymódosító javaslat visszavonását, amely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének jövőbeni feltételeit tartalmazza - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután Palkovics László oktatási államtitkár és Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora szerdán este tárgyalt.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.