Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A levelező és a nappali tagozat közötti követelménykülönbséggel magyarázta a Semmelweis Egyetem sporttudományi karának...
A levelező és a nappali tagozat közötti követelménykülönbséggel magyarázta a Semmelweis Egyetem sporttudományi karának felfüggesztett dékánja azt, hogy diplomaszerzés előtt összesen 15 hiányzó jegyet írt be saját kódjával három diáknak az intézmény elektronikus nyilvántartásába. Tóth Miklós az oktatóknak küldött körlevelében írta le először álláspontját az üggyel kapcsolatban, és azt állítja, hogy döntését ma is vállalja – írja az Index.
Ahogy arról a hvg.hu elsőként beszámolt, a testnevelési kar két hallgatója úgy vette át július közepén diplomáját, hogy az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, mégsem kaphatott diplomát, mert hiányzik még a nyelvvizsgája.
Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus, Lasztovicza Jenő fia. Az ügyben befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a BRFK-n, ahol vizsgálatot indítottak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.