Rosszul járnak azok a hallgatók, akik sorra veszik fel újra a tantárgyakat

Október végén sok hallgató kapott Neptun-üzenetet a Budapesti Gazdasági Egyetemen arról, hogy be kell fizetnie a többszöri tantárgyfelvételi díjat. A tömeges tantárgy-újrafelvétellel ugyanis mindenki rosszul jár: előfordulhat, hogy egy-egy kurzusra olyanok sem férnek be, akik első alkalommal vennék fel azt.

  • Eduline
Fülöp Máté

A legtöbb egyetemen ma már külön díjat szednek a hallgatóktól azért, ha egy tantárgyat többször vesznek fel, miután nem járnak be az órára és nem szereznek jegyet belőle. A Budapesti Gazdasági Egyetemen már korábban is kértek ezért díjat, de az egyetem szerint szükség volt a rendszer újragondolására, ugyanis a tantárgy-újrafelvételek kimagaslóan nagy száma egyre több problémát okoz és folyamatosan növekvő tendenciát mutat – írja az Index.

Az egyetem a lappal azt közölte, sok az olyan felvett tárgy, amelyből a hallgató végül a vizsgára sem megy el, ráadásul a tömeges tantárgy-újrafelvétellel senki nem jár jól: zsúfolttá teszi az órarendet és az is előfordulhat, hogy egy-egy kurzusra olyanok sem férnek be, akik első alkalommal vennék fel azt.

Az új szabályokat nem visszamenőleges hatállyal alkalmazták, csak az idén augusztus végén és szeptember elején felvett tárgyaknál. A kötelezettség 5635 embert érint különböző mértékben. Nekik tárgyanként 4900-6900 forintot kell fizetni. 

Az intézmény hozzátette: az új szabályokat a hallgatói érdekképviselettel egyeztetve alkották meg, a hallgatókat pedig folyamatosan tájékoztatták. A tantárgy-újrafelvételi díjból származó bevételt a teljesítmény alapú ösztöndíjak emelésére szánják, például a korábbinál több önköltséges hallgató kaphat majd támogatást.

Minden, amit az állami ösztöndíjas félévekről és a visszafizetésről tudni kell

Mi történik, ha otthagyjátok az egyetemet? Mikor és mennyit kell visszafizetni? Most minden kérdésre válaszolunk az állami ösztöndíjas félévekről.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.