Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Október végén sok hallgató kapott Neptun-üzenetet a Budapesti Gazdasági Egyetemen arról, hogy be kell fizetnie a többszöri tantárgyfelvételi díjat. A tömeges tantárgy-újrafelvétellel ugyanis mindenki rosszul jár: előfordulhat, hogy egy-egy kurzusra olyanok sem férnek be, akik első alkalommal vennék fel azt.

A legtöbb egyetemen ma már külön díjat szednek a hallgatóktól azért, ha egy tantárgyat többször vesznek fel, miután nem járnak be az órára és nem szereznek jegyet belőle. A Budapesti Gazdasági Egyetemen már korábban is kértek ezért díjat, de az egyetem szerint szükség volt a rendszer újragondolására, ugyanis a tantárgy-újrafelvételek kimagaslóan nagy száma egyre több problémát okoz és folyamatosan növekvő tendenciát mutat – írja az Index.
Az egyetem a lappal azt közölte, sok az olyan felvett tárgy, amelyből a hallgató végül a vizsgára sem megy el, ráadásul a tömeges tantárgy-újrafelvétellel senki nem jár jól: zsúfolttá teszi az órarendet és az is előfordulhat, hogy egy-egy kurzusra olyanok sem férnek be, akik első alkalommal vennék fel azt.
Az új szabályokat nem visszamenőleges hatállyal alkalmazták, csak az idén augusztus végén és szeptember elején felvett tárgyaknál. A kötelezettség 5635 embert érint különböző mértékben. Nekik tárgyanként 4900-6900 forintot kell fizetni.
Az intézmény hozzátette: az új szabályokat a hallgatói érdekképviselettel egyeztetve alkották meg, a hallgatókat pedig folyamatosan tájékoztatták. A tantárgy-újrafelvételi díjból származó bevételt a teljesítmény alapú ösztöndíjak emelésére szánják, például a korábbinál több önköltséges hallgató kaphat majd támogatást.
Minden, amit az állami ösztöndíjas félévekről és a visszafizetésről tudni kell
Mi történik, ha otthagyjátok az egyetemet? Mikor és mennyit kell visszafizetni? Most minden kérdésre válaszolunk az állami ösztöndíjas félévekről.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.