Október végén sok hallgató kapott Neptun-üzenetet a Budapesti Gazdasági Egyetemen arról, hogy be kell fizetnie a többszöri tantárgyfelvételi díjat. A tömeges tantárgy-újrafelvétellel ugyanis mindenki rosszul jár: előfordulhat, hogy egy-egy kurzusra olyanok sem férnek be, akik első alkalommal vennék fel azt.
A legtöbb egyetemen ma már külön díjat szednek a hallgatóktól azért, ha egy tantárgyat többször vesznek fel, miután nem járnak be az órára és nem szereznek jegyet belőle. A Budapesti Gazdasági Egyetemen már korábban is kértek ezért díjat, de az egyetem szerint szükség volt a rendszer újragondolására, ugyanis a tantárgy-újrafelvételek kimagaslóan nagy száma egyre több problémát okoz és folyamatosan növekvő tendenciát mutat – írja az Index.
Az egyetem a lappal azt közölte, sok az olyan felvett tárgy, amelyből a hallgató végül a vizsgára sem megy el, ráadásul a tömeges tantárgy-újrafelvétellel senki nem jár jól: zsúfolttá teszi az órarendet és az is előfordulhat, hogy egy-egy kurzusra olyanok sem férnek be, akik első alkalommal vennék fel azt.
Az új szabályokat nem visszamenőleges hatállyal alkalmazták, csak az idén augusztus végén és szeptember elején felvett tárgyaknál. A kötelezettség 5635 embert érint különböző mértékben. Nekik tárgyanként 4900-6900 forintot kell fizetni.
Az intézmény hozzátette: az új szabályokat a hallgatói érdekképviselettel egyeztetve alkották meg, a hallgatókat pedig folyamatosan tájékoztatták. A tantárgy-újrafelvételi díjból származó bevételt a teljesítmény alapú ösztöndíjak emelésére szánják, például a korábbinál több önköltséges hallgató kaphat majd támogatást.
Minden, amit az állami ösztöndíjas félévekről és a visszafizetésről tudni kell
Mi történik, ha otthagyjátok az egyetemet? Mikor és mennyit kell visszafizetni? Most minden kérdésre válaszolunk az állami ösztöndíjas félévekről.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
