Az ISIS ellen harcolt a dán mesterlövész diáklány, visszatérve börtön vár rá

A dán hatóságok terrorizmussal vádolják a lányt, akire az ISIS vérdíjat tűzött ki.

  • Eduline
Joanna Palani

A politológia szakos hallgató, Joanna Palanit a közel-keleti válság kirobbanását követően döntött úgy, hogy csatlakozik katonaként az ISIS terrorállama elleni harcokhoz, a nyugati szövetségesek által mérsékelten támogatott kurdisztáni pesmergákhoz. Joanna három évesen került menekültként Dániába Irakból, ezzel indokolta motivációját, hogy ott harcoljon - írja a Daily Mail.

A kiképzését követően hónapokig harcolt terepen mesterlövészként, főleg Szíriába és Irakban.

Joanna Palani

A most 23 éves lány 2015 szeptemberében visszatért Dániába, ahol azonnal egy 12 hónapos utazási tilalmat rendeltek el vele szemben, hogy a hatóságok ellenőrizzék, nem szélsőséges dzsihadista-e. A probléma az volt, hogy közben az ISIS vérdíjat is kitűzött a fejére, emiatt nem érezte biztonságban magát, ha sokáig egy helyen kellett lennie, három naponta változtatott a lakhelyén.

2016 nyarán a tiltás ellenére ismét útnak indult, hogy csatlakozzon harcoló társaihoz, azonban az utazási tilalom Qatarban utolérte, ahol elfogták a reptéren, 2016 decemberében pedig átadták a dán hatóságoknak, fogházba is került. Jelenleg eljárás zajlik ellene terrorizmus vádjával - az eljárás a dán szigorítások miatt indult, mellyel a polgárháborús területekről érkező dzsihadistákat szeretnék kiszűrni.

Joannának jelenleg nincs lakása, családja is eltávolodott tőle, elmondása szerint elvesztett mindent, míg ügyéért harcolt.

Szíriai hallgató lett az év fotósa a Time-nál

A harcok miatt hagyta ott az egyetemet, önkéntes munkája mellett kezdett fotózásba. A Time magazin egy szíriai építészhallgatót választott az év ügynökségi fotósának. Mohammed Badra önkéntesnek állt a Vöröskeresztnél, mikor a polgárháború ellehetetlenítette az egyetemi oktatást. Munkája mellett a mindennapok fotósa lett, a Duma környéki harcok pillanatait örökítette meg.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu