Az ELTE rektora szerint már nem tudnak min spórolni

Az ELTE már mindent megtett költségei csökkentéséért, takarékoskodni csak úgy tudna, ha olcsóbb oktatógárdát...

  • MTI
Mezey Barna, az ELTE rektora. Kevesebb pénzből biztos nem lesz jobb a felsőoktatás

Az ELTE már mindent megtett költségei csökkentéséért, takarékoskodni csak úgy tudna, ha olcsóbb oktatógárdát alkalmazna, ez viszont éppen azt a minőséget rontaná, amelynek emelése a cél - mondta Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szombaton Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen.

Hozzátette: annak ellenére is az oktatás színvonalának emelését határozták meg célként, hogy a felsőoktatás korábbi, 180 milliárd forintos támogatását az elképzelések szerint a kormányzat a felére csökkentené.

A nagyobb egyetemek képesek nemzetközi pályázatokból, piaci együttműködésekből, költségtérítéses képzésekből finanszírozni működési költségeik felét, ám ezt megnehezítik az olyan szabályok, amelyek gazdasági önigazgatásukat korlátozzák.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.