Nem örült az ELTE-BTK vezetése annak, hogy a karról indult útjára az az akció, melynek keretében az oktatók a nemrég elfogadottnál magasabb béremelést szeretnének. A dékán szerint nem reális nyugati béreket követelni Magyarországon, az oktatók szerint azonban a térségben mindenhol jobb a helyzet.
Nemrég az Oktatói Hálózat is csatlakozott az ELTE BTK közel 300 oktatójának nyílt leveléhez, melyben keveslik a kormány által beterjesztett – és azóta el is fogadott – 15%+5%+5%-os béremelést. Mint az OH levelében írja, 2008 óta nem emelték a béreket, a három évre elnyújtott 27%-os emelés pedig még a 30%-os inflációt sem fedezi. A
több mint 1500-an írták alá.
Az ELTE BTK oktatóinak nyílt levelét itt olvashatjátok el.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem örül az egyetem vezetése, hogy a bölcsészkarról indult el a kezdeményezés. A laphoz eljutott egy levél, melyben Borhy László, a kar dékánja arról ír, hogy pont az utóbbi időszakban indult egy pozitív folyamat, így nem érti, miért pont most elégedetlenkednek az oktatók. Borhy az intézetigazgatóknak és tanszékvezetőknek írt levelében a lap szerint arról is ír, hogy csak az idén 200 millió forint értékű fejlesztések zajlottak a karon.
„Más szakmákhoz hasonlóan természetesen mi is azt szeretnénk, ha a hazai egyetemi fizetések közelítenének a nyugat-európai felsőoktatási bérekhez és megközelítőleg olyan körülmények között dolgozhatnánk, mint kollégáink Nyugat-Európában. A térségek közötti eltérő fejlettség azonban ténykérdés, és nekünk a realitás talaján kell gondolkodnunk és terveinket, elvárásainkat közösen megfogalmaznunk” – írta a lap szerint a dékán a bérkövetelésekkel kapcsolatban.
A lap által megkérdezett egyik tanszékvezető szerint sem a nyugati bérszint elérése a reális cél, de hazánk a környező országokhoz képesti s lemaradásban van. Egy másik oktató a lapnak elavult, gyakran be sem kapcsolható számítógépekről beszélt, és hogy hiába várják el a konferenciákon való részvételt és a kutatást, erre nem jut pénz.
A lap emlékeztet rá, hogy egy adjunktus bére nettó 147 ezret, a tanársegédek 122 ezer forintot keresnek. Három év múlva ez 30-40 ezer forinttal nőhet. Az emelésről ebben a cikkünkben olvashattok, a kormány bruttó bérekről beszélt.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
