Nem örült az ELTE-BTK vezetése annak, hogy a karról indult útjára az az akció, melynek keretében az oktatók a nemrég elfogadottnál magasabb béremelést szeretnének. A dékán szerint nem reális nyugati béreket követelni Magyarországon, az oktatók szerint azonban a térségben mindenhol jobb a helyzet.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem örül az egyetem vezetése, hogy a bölcsészkarról indult el a kezdeményezés. A laphoz eljutott egy levél, melyben Borhy László, a kar dékánja arról ír, hogy pont az utóbbi időszakban indult egy pozitív folyamat, így nem érti, miért pont most elégedetlenkednek az oktatók. Borhy az intézetigazgatóknak és tanszékvezetőknek írt levelében a lap szerint arról is ír, hogy csak az idén 200 millió forint értékű fejlesztések zajlottak a karon.
„Más szakmákhoz hasonlóan természetesen mi is azt szeretnénk, ha a hazai egyetemi fizetések közelítenének a nyugat-európai felsőoktatási bérekhez és megközelítőleg olyan körülmények között dolgozhatnánk, mint kollégáink Nyugat-Európában. A térségek közötti eltérő fejlettség azonban ténykérdés, és nekünk a realitás talaján kell gondolkodnunk és terveinket, elvárásainkat közösen megfogalmaznunk” – írta a lap szerint a dékán a bérkövetelésekkel kapcsolatban.
A lap által megkérdezett egyik tanszékvezető szerint sem a nyugati bérszint elérése a reális cél, de hazánk a környező országokhoz képesti s lemaradásban van. Egy másik oktató a lapnak elavult, gyakran be sem kapcsolható számítógépekről beszélt, és hogy hiába várják el a konferenciákon való részvételt és a kutatást, erre nem jut pénz.
A lap emlékeztet rá, hogy egy adjunktus bére nettó 147 ezret, a tanársegédek 122 ezer forintot keresnek. Három év múlva ez 30-40 ezer forinttal nőhet. Az emelésről ebben a cikkünkben olvashattok, a kormány bruttó bérekről beszélt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
