Nem örült az ELTE-BTK vezetése annak, hogy a karról indult útjára az az akció, melynek keretében az oktatók a nemrég elfogadottnál magasabb béremelést szeretnének. A dékán szerint nem reális nyugati béreket követelni Magyarországon, az oktatók szerint azonban a térségben mindenhol jobb a helyzet.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem örül az egyetem vezetése, hogy a bölcsészkarról indult el a kezdeményezés. A laphoz eljutott egy levél, melyben Borhy László, a kar dékánja arról ír, hogy pont az utóbbi időszakban indult egy pozitív folyamat, így nem érti, miért pont most elégedetlenkednek az oktatók. Borhy az intézetigazgatóknak és tanszékvezetőknek írt levelében a lap szerint arról is ír, hogy csak az idén 200 millió forint értékű fejlesztések zajlottak a karon.
„Más szakmákhoz hasonlóan természetesen mi is azt szeretnénk, ha a hazai egyetemi fizetések közelítenének a nyugat-európai felsőoktatási bérekhez és megközelítőleg olyan körülmények között dolgozhatnánk, mint kollégáink Nyugat-Európában. A térségek közötti eltérő fejlettség azonban ténykérdés, és nekünk a realitás talaján kell gondolkodnunk és terveinket, elvárásainkat közösen megfogalmaznunk” – írta a lap szerint a dékán a bérkövetelésekkel kapcsolatban.
A lap által megkérdezett egyik tanszékvezető szerint sem a nyugati bérszint elérése a reális cél, de hazánk a környező országokhoz képesti s lemaradásban van. Egy másik oktató a lapnak elavult, gyakran be sem kapcsolható számítógépekről beszélt, és hogy hiába várják el a konferenciákon való részvételt és a kutatást, erre nem jut pénz.
A lap emlékeztet rá, hogy egy adjunktus bére nettó 147 ezret, a tanársegédek 122 ezer forintot keresnek. Három év múlva ez 30-40 ezer forinttal nőhet. Az emelésről ebben a cikkünkben olvashattok, a kormány bruttó bérekről beszélt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
