Az ELTE is kiáll a CEU mellett

Az intézmény jó viszonyt ápol a CEU-val, ezért aggodalommal figyelte a vezetőség az elmúlt napok eseményeit.

  • Eduline

 

MTI
Az ELTE vezetése által kiadott, az Eduline-hoz eljuttatott közleményében az olvasható, hogy az intézmény kiáll a CEU mellett.

A közleményben kitérnek arra, hogy számos területen működik együtt a két intézmény.

Megannyi közös projektben vettek részt együtt a két egyetem oktatói, pályázatokon indultunk együtt, számos műhely között szoros munkakapcsolat alakult ki. A két intézmény között nemrég megújított együttműködési keretmegállapodás van érvényben.

- írják.

A közlemény szerint az ELTE vezetése aggódvi figyelte az elmúlt napok eseményeit, mert meggyőződésük, hogy a CEU mélyen integrálódott a hazai felsőoktatás rendszerébe, és annak pótolhatatlan részévé vált.

Nagypolitikai, ideológiai küzdelmeknek ne legyen köze az egyetemi világhoz, azaz a tudományos minőséghez, a független oktatáshoz, a kutatás csorbíthatatlan autonómiájának hosszú évszázadokra visszanyúló hagyományához.

- áll a közleményben.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.