Hány államilag támogatott féléve van az egyetemistáknak?

Hány szakot lehet elvégezni államilag finanszírozott formában? Lehet-e párhuzamos tanulni két különböző egyetemen? Mi történik, ha nem sikerül időben megszerezni a diplomát? Összeszedtük a legfontosabb információkat az állami ösztöndíjas, leánykori nevén államilag támogatott félévekről.

  • Szabó Fruzsina
Szeptembertől ügyesebben kell sakkozni az államilag finanszírozott félévekkel
MTI Fotó: Marjai János

Hány féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként?

Összesen 12 féléven keresztül kaphattok állami ösztöndíjat vagy részösztöndíjat, ha felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben vesztek részt.

Bármelyik szakot el lehet végezni államilag finanszírozott formában?

Nem – legalábbis ha idén felvételiztek, több szakon egyáltalán nem bízhattok abban, hogy állami ösztöndíjas helyet kaptok. A gazdaságtudományi képzési területen például jelentős a változás: míg mindhárom közgazdasági képzés, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés és a közszolgálati alapszak is indul ösztöndíjas formában, addig az üzleti ágba tartozó gazdasági képzések közül egyen sem lehet ingyen tanulni.

Ez azt jelenti, hogy az évről évre sok jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel valamint turizmus-vendéglátás szakon egyáltalán nem lesz ösztöndíjas hely. Ez a négy alapszak a 2011-es jelentkezési statisztikák szerint a négy legnépszerűbb képzés: vagyis pont azok a szakok válnak fizetőssé, ahová a legtöbben felvételiztek tavaly.

Mindegyik egyetemen, főiskolán lehet ingyen tanulni?

Ahogy az várható volt, a magánfőiskolák 2012 szeptemberében egyetlen állami ösztöndíjas hallgatót sem vehetnek fel alapképzésre, egységes, osztatlan szakra és felsőfokú szakképzésre. Ezekben az intézményekben - ilyen például a Kodolányi János Főiskola, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, az Általános Vállalkozási Főiskola vagy a Gábor Dénes Főiskola - csak önköltséges hallgatóként lehet majd tanulni. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2012 szeptemberében kezdik el a tanulmányaikat, akik már ezeken a főiskolákon tanulnak államilag finanszírozottként, továbbra sem kell fizetniük.

Fizetni kell, ha valaki túlcsúszik?

Igen. Szeptembertől ügyesen kell majd sakkozni az államilag finanszírozott félévekkel, a hallgatói szerződés ugyanis nemcsak magyarországi munkavállalást, hanem "időlimitet" is előír. Eddig csak arra kellett odafigyelni, hogy az alap- és a mesterképzés „beleférjen” tizenkét szemeszterbe, ezentúl azzal is számolnotok kell, hogy ha nem szerzitek meg időben a diplomát, súlyos százezreket kell fizetnetek.

Némi túlfutási időt persze így is hagytak, a szakokat a képzési idő másfélszerese – egy hároméves alapszakot például négy és fél év – alatt kell elvégezni. Ha ez mégsem jön össze, az oktatás összköltségének felét vissza kell fizetnetek az államnak. Mindez csak azokra vonatkozik majd, akik 2012 őszén vagy később kezdik a tanulmányaikat, és aláírják a hallgatói szerződést. A hallgatói szerződésről itt olvashattok.

A felsőfokú szakképzéssel is fogynak az állami félévek?

Ahány félévet elhasználtatok a felsőfokú szakképzésen, annyival kevesebbel gazdálkodhattok az egyetemen. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó tanfolyamokra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem, azokat anélkül elvégezhetitek, hogy akár egyet is levonnának az állami féléveitekből.

Lehet párhuzamosan két szakon tanulni?

Igen, fontos változás azonban, hogy az új felsőoktatási törvény megszünteti a párhuzamos képzések jelenlegi rendszerét: ha valaki 2012 őszén kezdi el az egyetemet, és a második vagy harmadik félévben egy második szakot is felvesz, kettesével fogynak majd az államilag támogatott félévei. Ha elfogynak az államis szemeszterek, mint ahogy az összes felvett képzéssel végeznétek, önköltséges formában kell folytatnotok a tanulást. A párhuzamos képzésekről és az új szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.