Hány szakot lehet elvégezni államilag finanszírozott formában? Lehet-e párhuzamos tanulni két különböző egyetemen? Mi történik, ha nem sikerül időben megszerezni a diplomát? Összeszedtük a legfontosabb információkat az állami ösztöndíjas, leánykori nevén államilag támogatott félévekről.
Hány féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként?
Összesen 12 féléven keresztül kaphattok állami ösztöndíjat vagy részösztöndíjat, ha felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben vesztek részt.Bármelyik szakot el lehet végezni államilag finanszírozott formában?
Nem – legalábbis ha idén felvételiztek, több szakon egyáltalán nem bízhattok abban, hogy állami ösztöndíjas helyet kaptok. A gazdaságtudományi képzési területen például jelentős a változás: míg mindhárom közgazdasági képzés, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés és a közszolgálati alapszak is indul ösztöndíjas formában, addig az üzleti ágba tartozó gazdasági képzések közül egyen sem lehet ingyen tanulni.
Ez azt jelenti, hogy az évről évre sok jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel valamint turizmus-vendéglátás szakon egyáltalán nem lesz ösztöndíjas hely. Ez a négy alapszak a 2011-es jelentkezési statisztikák szerint a négy legnépszerűbb képzés: vagyis pont azok a szakok válnak fizetőssé, ahová a legtöbben felvételiztek tavaly.
Mindegyik egyetemen, főiskolán lehet ingyen tanulni?
Ahogy az várható volt, a magánfőiskolák 2012 szeptemberében egyetlen állami ösztöndíjas hallgatót sem vehetnek fel alapképzésre, egységes, osztatlan szakra és felsőfokú szakképzésre. Ezekben az intézményekben - ilyen például a Kodolányi János Főiskola, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, az Általános Vállalkozási Főiskola vagy a Gábor Dénes Főiskola - csak önköltséges hallgatóként lehet majd tanulni. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2012 szeptemberében kezdik el a tanulmányaikat, akik már ezeken a főiskolákon tanulnak államilag finanszírozottként, továbbra sem kell fizetniük.
Fizetni kell, ha valaki túlcsúszik?
Igen. Szeptembertől ügyesen kell majd sakkozni az államilag finanszírozott félévekkel, a hallgatói szerződés ugyanis nemcsak magyarországi munkavállalást, hanem "időlimitet" is előír. Eddig csak arra kellett odafigyelni, hogy az alap- és a mesterképzés „beleférjen” tizenkét szemeszterbe, ezentúl azzal is számolnotok kell, hogy ha nem szerzitek meg időben a diplomát, súlyos százezreket kell fizetnetek.
Némi túlfutási időt persze így is hagytak, a szakokat a képzési idő másfélszerese – egy hároméves alapszakot például négy és fél év – alatt kell elvégezni. Ha ez mégsem jön össze, az oktatás összköltségének felét vissza kell fizetnetek az államnak. Mindez csak azokra vonatkozik majd, akik 2012 őszén vagy később kezdik a tanulmányaikat, és aláírják a hallgatói szerződést. A hallgatói szerződésről itt olvashattok.
A felsőfokú szakképzéssel is fogynak az állami félévek?
Ahány félévet elhasználtatok a felsőfokú szakképzésen, annyival kevesebbel gazdálkodhattok az egyetemen. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó tanfolyamokra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem, azokat anélkül elvégezhetitek, hogy akár egyet is levonnának az állami féléveitekből.
Lehet párhuzamosan két szakon tanulni?
Igen, fontos változás azonban, hogy az új felsőoktatási törvény megszünteti a párhuzamos képzések jelenlegi rendszerét: ha valaki 2012 őszén kezdi el az egyetemet, és a második vagy harmadik félévben egy második szakot is felvesz, kettesével fogynak majd az államilag támogatott félévei. Ha elfogynak az államis szemeszterek, mint ahogy az összes felvett képzéssel végeznétek, önköltséges formában kell folytatnotok a tanulást. A párhuzamos képzésekről és az új szabályokról itt olvashattok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
