Milyen feladatai vannak egy autóipari vállalat logisztikai mérnökének? Miért fontos a ellátási lánc teljes átlátása, a vállalatirányítási rendszerek használata? Milyen tulajdonságokkal és ismeretekkel kell rendelkezniük azoknak a diplomásoknak, akik ilyen pozícióra pályáznak?
„Egy logisztikai mérnöknek látnia is kell azoknak a folyamatoknak a fázisait (legyen az csomagolás, beszerzés vagy éppen szállítmányozás), amelyeket koordinál, attól függetlenül, hogy valószínűleg a munkaideje nagy részét egy irodában tölti” – mondja az Eduline-nak Eszter, a Széchenyi István Egyetem logisztikai mérnök hallgatója, akit arról kérdeztünk, vajon milyen feladatokat kell ellátnia egy logisztikai mérnöknek egy autóipari vállalatnál.
Úgy gondolja, a logisztikai mérnöknek látnia kell, hogy az adott megrendelés vagy szállítás sikeresen teljesíthető-e, mindezt a lehető legoptimálisabbá kell tennie, ezzel gyorsítva a termelést, „észrevenni, hogy esetleg rövidebb határidő is megfelelne-e, vagy hogy hogyan lehetne például praktikusabban tárolni termékeket egy raktárban annak érdekében, hogy kevesebb energia és idő legyen, amíg a gyártósorhoz vagy vevőhöz kerülnek”.
"Információkat gyűjt, szervez, irányít, ellenőriz, dokumentál, és nem utolsó sorban figyel a költséghatékonyságra" - így körvonalazza a logisztikai mérnöki munkakört Dóra, aki szintén a győri Széchenyi István Egyetem logisztikai mérnök hallgatója. Hozzáteszi: a logisztikus feladata az ellátási lánc menedzselése „az alapanyag beszerzésétől egészen a késztermék elosztásáig”.
| Munkakörök és feladatok: mi van az álláshirdetések mögött? |
| Több állásbörzén jártatok már, regisztráltatok a nagyobb álláskereső oldalakon, ezért nap mint nap különböző álláshirdetések landolnak az e-mailjeitek között, de - műszaki vagy gazdasági végzettségetek ellenére - nem tudjátok, pontosan milyen feladatai vannak egy stratégiai beszerzőnek, egy termeléstámogató mérnöknek, egy HR generalistának vagy éppen egy munkavédelmi mérnöknek? Új cikksorozatunkkal segítünk eligazodni az olykor-olykor kacifántos nevű pozíciók, munkakörök világában - ebben Ladányi Krisztina, a Magyar Suzuki Zrt. toborzási és kiválasztási specialistája lesz segítségünkre, akit arra kértünk, segítsen annak megfejtésében, milyen munkakörökre jelentkezhetnek a műszaki és gazdasági diplomások az autóiparban. |
Mit csinál tehát a logisztikai mérnök?
Vajon jól tudják az Eduline-nak nyilatkozó hallgatók, mi is egy logisztikai mérnök feladata? „A logisztikai mérnök főbb feladatai közé tartozik a logisztikai folyamatok tervezése és értékelése, illetve optimalizálása. Fontos a belső logisztikai fejlesztések projektjeiben való részvétel vagy ezeknek a projekteknek akár a vezetése is. A logisztikai mérnök átlátja az ellátási láncot, ismeri a termelés/gyártás igényeit” - mondja Ladányi Krisztina, a Magyar Suzuki Zrt. toborzási és kiválasztási specialistája.
„Elengedhetetlen, hogy napi szinten tudja használni a Lean vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszert és az 5S módszert” - magyarázza a szakértő, hozzátéve: a rendszerelmélet állandó használata is ugyanilyen fontos. A logisztikai mérnökök munkaköre némi kreativitást is igényel, feladataik közé tartozik ugyanis az újítások tervezése és bevezetése.
„Fontos a pontosság, a középfokú angol nyelvtudás, a folyamatalapú szemlélet, a jó logikai, matematikai készségek" – sorolja a toborzási specialista azokat a készségeket, amelyekkel egy jó logisztikai mérnök rendelkezik. Hozzáteszi: akkor lesz valaki jó ebben a munkakörben, ha átlátja a bonyolultabb, többlépéses folyamatokat is, jól informált a munkájával kapcsolatban, kontroll alatt tartja a feladatait, szeretne olyan munkakörben dolgozni, amely közvetlen kapcsolatban áll a termeléssel.
Az Eduline által megkérdezett hallgatók a terület iránt érdeklődőknek azt javasolják, az alapozó mérnöki tantárgyakat vegyék komolyan, ezek ugyanis fejlesztik a logikát és a problémamegoldó képességet: „Szakmai tudásunkat igazán a logisztikai alapismeretek, ellátásilánc-menedzsment, csomagolás, anyagmozgatás-raktározás, szállítmányozási földrajz tantárgy fejleszti. Logisztikai projekt tantárgyunk jó példa az elméletben elsajátítottak gyakorlatban alkalmazására, hiszen egy általunk választott termék A-ból B-be eljuttatását kell megterveznünk” – mondja Dóra, a Széchenyi István egyetem logisztikai mérnök hallgatója.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
