A német kormánynak sem tetszik a CEU ellehetetlenítése

A német kormány "nagy aggodalommal" tekint a magyar felsőoktatási törvény gyorsított eljárásban elfogadott módosítására - mondta szerdán Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő.

  • MTI
Mónus Márton

Berlini sajtótájékoztatóján Ulrike Demmer kérdésre válaszolva kijelentette: "szeretném az egész szövetségi kormány nevében nagyon világossá tenni, hogy a tudomány szabadsága számunkra fontos érték". A magyarországi törvénymódosítás révén "az a benyomás keletkezik, mintha megnehezítenék a külföldi gyökerű felsőoktatási intézmények működését, és adott esetben el is lehetetlenítenék" - tette hozzá.

A szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok Európában érinthetetlenek, "ezek az értékek az Európai Unió alapját alkotják" - mondta Ulrike Demmer. Mint mondta, éppen erre emlékeztetett Frank-Walter Steinmeier német államfő is az Európai Parlamentben kedden elmondott beszédében, amelyben kiemelte, hogy "Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel" (CEU).

Azt is mondta: "Németország nagy figyelemmel fogja követi" a törvénymódosításnak a magyarországi felsőoktatási intézményrendszerre kifejtett hatását, és az ezzel kapcsolatos fejleményeket. "A szövetségi kormány természetesen reméli, hogy folytatódhat tovább az oktatás a CEU-n" - mondta a szóvivő.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.