A német kormány "nagy aggodalommal" tekint a magyar felsőoktatási törvény gyorsított eljárásban elfogadott módosítására - mondta szerdán Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő.
Berlini sajtótájékoztatóján Ulrike Demmer kérdésre válaszolva kijelentette: "szeretném az egész szövetségi kormány nevében nagyon világossá tenni, hogy a tudomány szabadsága számunkra fontos érték". A magyarországi törvénymódosítás révén "az a benyomás keletkezik, mintha megnehezítenék a külföldi gyökerű felsőoktatási intézmények működését, és adott esetben el is lehetetlenítenék" - tette hozzá.
A szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok Európában érinthetetlenek, "ezek az értékek az Európai Unió alapját alkotják" - mondta Ulrike Demmer. Mint mondta, éppen erre emlékeztetett Frank-Walter Steinmeier német államfő is az Európai Parlamentben kedden elmondott beszédében, amelyben kiemelte, hogy "Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel" (CEU).
Azt is mondta: "Németország nagy figyelemmel fogja követi" a törvénymódosításnak a magyarországi felsőoktatási intézményrendszerre kifejtett hatását, és az ezzel kapcsolatos fejleményeket. "A szövetségi kormány természetesen reméli, hogy folytatódhat tovább az oktatás a CEU-n" - mondta a szóvivő.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
