A diákmunka jobban fizet, mint a főállás

A diákok több mint 70 százaléka a Facebookon keres munkát, ezt követik a diákszövetkezetek weboldalai, valamint az állásbörzék és karriernapok - derült ki a Mind-Diák Szövetkezet felméréséből.

  • MTI
Shutterstock

A mintegy nyolcezer tanuló megkérdezésével készített kutatásból kiderült az is, hogy a hallgatók csaknem 80 százalékának a jó fizetés az egyik legfontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál. A válaszadók több mint fele szakmai kihívást jelentő állást keres, és a rugalmas munkaidő is fontos kritérium a diákoknak.

A diákmunkák népszerűségi versenyében továbbra is az adminisztratív munkák vezetnek, ezeket a gyakornoki, vagyis szakirányú tanulmányokat igénylő és a host/hostess munkakörök követik. Mivel azonban vidéken a legnagyobb arányban betanított és könnyű fizikai munkák vannak a szövetkezet kínálatában, a legtöbben ezeken a területeken dolgoznak, míg Budapesten az irodai és gyakornoki munkakörök vezetnek. A vasárnapi zárva tartás a diákoknak nem éri meg: erről itt olvashattok.

A felmérésből kiderül az is, hogy egy diákmunkás azonos bruttó bér mellett jobban kereshet, mint a főállású kollégája, mert bérét csak 16 százalékos személyi jövedelemadó-levonás terheli. Ezzel jól járnak a munkaadók is, hiszen a munkáltatói ráfordítás akár 30-40 százalékkal is kisebb lehet, ami ösztönzőleg hathat a tanulók foglalkoztatására - írják.

A cégek jellemzően nem tervezik a diákok hosszabb távú foglalkoztatását, ennek ellenére folyamatosan bővül a foglalkoztatók köre, csaknem 25 százalékkal nőtt a vállalatok diákmunka iránti igénye a 2015-ös első negyedéves adatok alapján az előző év azonos időszakához képest. A szakképzésben tanuló diákokat éhbérért dolgoztatják: a részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Az számít erénynek, ha valaki vállalja az egyéniségét és a saját látásmódját” - interjú a MOME megbízott rektorával

Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.