A dékán szerint a szegedi EHÖK egy karikatúra

A Szegedi Tudományegyetem általános orvoskarának dékánja szerint Török Márk EHÖK-elnök úgy él az egyetemen, hogy csak azt nem csinálja, amiért mások egyetemre mennek. Egy másik dékán, az egyetem korábbi rektora szerint a túlkoros elnök nem fog lemondani, inkább bíróságra megy.

  • Eduline

Kedden az SZTE összes dékánja az Eduline-on megjelentetett közös levélben szólította fel lemondásra a törvény szerint mandátum-túllépésbe keveredett Török Márk EHÖK-elnököt. Egy tavalyi, sokáig észrevétlen jogszabály szerint egy hökös csak négy éven keresztül lehet képviselő, Török már 12 éve jár egyetemre, ebből 11 éve höközik.

Évtizedes höközés után léptethetik le a szegedi HÖK-vezért

Török Márk 2004-ben kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, kisebb megszakításokkal azóta folyamatosan vezető pozícióban volt a hallgatói önkormányzatban. Egy becsempészett törvénymódosítás viszont szeptember óta tiltja, hogy valaki négy év höközés után is maradhasson, őt pedig a szabály érvénybe lépése után választották meg. Minden véget ér egyszer?

A Népszabadság megkereste a levelet aláíró Bari Ferenc ÁOK dékánt, aki szerint az egységes fellépést az magyarázza, hogy a hallgatói mozgalom karikatúrájává vált a szegedi ehök tevékenysége. Megítélése szerint az egyetemen úgy is meg lehet élni, hogy az ember éppen csak azt nem csinálja, ami miatt idejön.

Egy volt egyetemi hallgatót is rajzra inspiráltak a történtek.
Szakálos Ernő

A szegedi hök működését többször érte már kritika, különösen a mögé felépített szövevényes alapítványi és céghálózat miatt. Bari is úgy lárja, hogy olyan hatalmi központtá alakult a hök és az ehök, amely teljesen önálló mozgást végez, és ebben az elnöknek rendkívül jelentős szerepe volt. Sokkal korrektebbnek tarotta volna, ha önként távozik a megválasztását megsemmisítő rektori határozatkor. "Amikor bejelentették, hogy bírósághoz fordulnak, jelzést akartunk adni: minden kar vezetője egységesen úgy látja, jó lenne, ha ennek vége lenne." - tette hozzá.

Az EHÖK-elnöke nem reagál a hívásokra, az Eduline is csak az EHÖK sajtósát, Patai Ádámot érte el, aki a level Edulineon való közzétételét követően csak annyit mondott a telefonba, hogy nem beszéltek még a kérdésről. Ugyancsak nem tudta megmondani, hogy hányan lehetnek még veszélyeztetettek az EHÖK-ben, ugyanis azt sem akarják felmérni - az EHÖK nyilvános adatai alapján mi már vizsgálódtunk, és több gyanúsan túlkoros személy is van a szervezetben.

A lapnak Keszthelyi Szabó Gábor volt rektor, a mérnök kar dékánja is nyilatkozott, aki röviden úgy foglalta össze üzenetüket, hogy "Az ehök elnöke mondjon le!", ugyanis a hatályos törvény szerint négy évnél tovább senki nem höközhet. Megítélése szerint cska jogi úton lehet lezárni az ügyet, Török bírósághoz fog fordulni - ezt az EHÖK is jelezte a rektori határozat előtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.