A dékán szerint a szegedi EHÖK egy karikatúra

A Szegedi Tudományegyetem általános orvoskarának dékánja szerint Török Márk EHÖK-elnök úgy él az egyetemen, hogy csak azt nem csinálja, amiért mások egyetemre mennek. Egy másik dékán, az egyetem korábbi rektora szerint a túlkoros elnök nem fog lemondani, inkább bíróságra megy.

  • Eduline

Kedden az SZTE összes dékánja az Eduline-on megjelentetett közös levélben szólította fel lemondásra a törvény szerint mandátum-túllépésbe keveredett Török Márk EHÖK-elnököt. Egy tavalyi, sokáig észrevétlen jogszabály szerint egy hökös csak négy éven keresztül lehet képviselő, Török már 12 éve jár egyetemre, ebből 11 éve höközik.

Évtizedes höközés után léptethetik le a szegedi HÖK-vezért

Török Márk 2004-ben kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, kisebb megszakításokkal azóta folyamatosan vezető pozícióban volt a hallgatói önkormányzatban. Egy becsempészett törvénymódosítás viszont szeptember óta tiltja, hogy valaki négy év höközés után is maradhasson, őt pedig a szabály érvénybe lépése után választották meg. Minden véget ér egyszer?

A Népszabadság megkereste a levelet aláíró Bari Ferenc ÁOK dékánt, aki szerint az egységes fellépést az magyarázza, hogy a hallgatói mozgalom karikatúrájává vált a szegedi ehök tevékenysége. Megítélése szerint az egyetemen úgy is meg lehet élni, hogy az ember éppen csak azt nem csinálja, ami miatt idejön.

Egy volt egyetemi hallgatót is rajzra inspiráltak a történtek.
Szakálos Ernő

A szegedi hök működését többször érte már kritika, különösen a mögé felépített szövevényes alapítványi és céghálózat miatt. Bari is úgy lárja, hogy olyan hatalmi központtá alakult a hök és az ehök, amely teljesen önálló mozgást végez, és ebben az elnöknek rendkívül jelentős szerepe volt. Sokkal korrektebbnek tarotta volna, ha önként távozik a megválasztását megsemmisítő rektori határozatkor. "Amikor bejelentették, hogy bírósághoz fordulnak, jelzést akartunk adni: minden kar vezetője egységesen úgy látja, jó lenne, ha ennek vége lenne." - tette hozzá.

Az EHÖK-elnöke nem reagál a hívásokra, az Eduline is csak az EHÖK sajtósát, Patai Ádámot érte el, aki a level Edulineon való közzétételét követően csak annyit mondott a telefonba, hogy nem beszéltek még a kérdésről. Ugyancsak nem tudta megmondani, hogy hányan lehetnek még veszélyeztetettek az EHÖK-ben, ugyanis azt sem akarják felmérni - az EHÖK nyilvános adatai alapján mi már vizsgálódtunk, és több gyanúsan túlkoros személy is van a szervezetben.

A lapnak Keszthelyi Szabó Gábor volt rektor, a mérnök kar dékánja is nyilatkozott, aki röviden úgy foglalta össze üzenetüket, hogy "Az ehök elnöke mondjon le!", ugyanis a hatályos törvény szerint négy évnél tovább senki nem höközhet. Megítélése szerint cska jogi úton lehet lezárni az ügyet, Török bírósághoz fog fordulni - ezt az EHÖK is jelezte a rektori határozat előtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.