A "Nagy Népi Csoda" országában maguktól is maradnának a diákok, nem?

Az Alkotmánybíróság elvárása az, hogy ne Hoffmann Rózsa irodájában tépjék szét a huszonévesek útlevelét, hanem a...

  • Eduline
túry

Az Alkotmánybíróság elvárása az, hogy ne Hoffmann Rózsa irodájában tépjék szét a huszonévesek útlevelét, hanem a Parlamentben, a fideszes képviselők tegyék ezt meg. Kevés - olvasható a hvg.hu-n.

Közbevetőleg megjegyezve: ha minden olyan faszán megy már Magyarországon (tündérmese, elrugaszkodás, győztes szabadságharc, egymillió új munkahely), akkor minek rugózik a Fidesz azon, hogy erővel ideláncolja a diplomás fiatalokat? Hát hiszen a Nagy Népi Csoda országában örömmel, maguktól is maradnának, nem?

Egyébként meg annyi történt, hogy az Alkotmánybíróság helyesen foglalta össze, mi mindent akar korlátozni, megtiltani az államilag finanszírozott felsőoktatásban végzettséget szerzők életében a Fidesz - és kár, hogy csak annyi konklúziójuk, hogy ehhez kevés egy rendelet; helyette törvény kell. A teljes cikket a hvg.hu Vélemény rovatában olvashatjátok el.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.